Egy apró, de fontos pontosítás: teljes, friss, nyilvános településszintű országos top 7 nem érhető el egyetlen hivatalos táblában. A HungaroMet szerint a legcsapadékosabb magyar térségek a délnyugati országrészben és a magasabban fekvő vidékeken, főleg a Bükkben vannak; a szolgálat rekordoldala szerint a legnagyobb 1991–2020-as éves átlagcsapadékot a Miskolc–Lillafüred–Jávorkút állomás adja 882 milliméterrel. Az alábbi hét helyet ezért a HungaroMet rekordjai, városi klímalapjai, a KSH megfigyelőállomási adatai és térségi klímaleírások alapján válogattam össze.

1. Miskolc–Lillafüred–Jávorkút: ahol az eső már díszlet

Forrás: Wikimedia Commons

Ha van magyar hely, ahol az eső nem kellemetlenség, hanem hangulat, az ez. Jávorkút a HungaroMet szerint országos csúcstartó a 1991–2020-as éves átlagcsapadék alapján, és ezt Lillafüred világa tökéletesen meg is magyarázza: vízesés, függőkert, Anna-barlang, párás erdei levegő, mohos kövek. Ráadásul Lillafürednek saját legendaköre is van: a miskolci városi oldal külön gyűjti a Hámori-tó titkát és más helyi történeteket. Ez az a táj, ahol az ember nem elázik, hanem belesétál egy gótikus képeslapba.

2. Gyöngyös–Kékestető: a felhők földszintje

Forrás: Wikimedia Commons

Kékestető nem önálló város, hanem Gyöngyös magashegyi ikonja, de időjárási értelemben külön világ. A KSH megfigyelőállomási idősorából számolva a 1991–2020-as átlagos éves csapadéka nagyjából 814 milliméter, vagyis stabilan a hazai élmezőnyben jár. Nem csoda: ez Magyarország legmagasabb pontja, 1014 méterrel, tetején a jellegzetes tévétoronnyal. Itt az ember tényleg azt érzi, mintha a felhők nem fölötte, hanem mellette közlekednének.

3. Kőszeg: az eső, a vár és a makacsság városa

Forrás: Wikimedia Commons

Kőszeg neve meteorológiai körökben régóta külön kategória: egy korábbi, hivatalos OMSZ-rekord szerint itt mérték a legnagyobb évi átlagos csapadékösszeget 807 milliméterrel az 1971–2000-es időszakban. És Kőszeghez tökéletesen illik is ez a kissé ködös, kissé nyugatias, kissé történelmi levegő. A város leghíresebb története az 1532-es ostrom, amikor Jurisics Miklós védői feltartóztatták a hatalmas oszmán sereget; a város ma is délelőtti harangszóval emlékezik rá. Kőszegen az eső sem puha romantika: inkább karakter.

4. Őriszentpéter: ahol az eső a táj nyelvjárása

Forrás: Wikimedia Commons

Az Őrség nyugati részén a 30 éves átlagos évi csapadék 770–800 milliméter körül alakul, vagyis Őriszentpéter környéke a magyar csapadéktérkép egyik legerősebb zónája. Itt nem csak több az eső: más a ritmusa a vidéknek. A szerekre tagolt településszerkezet, a dombok, a rétek és az erdők együtt adják azt a puha, zöld világot, amitől az Őrség ennyire felismerhető. Külön báj, hogy a környék hagyományőrző helyszínein még a népmese is jelen van: a Pityerszerhez kapcsolódó programokban Gábor és Julinka története elevenedik meg.

5. Lenti: a zalai eső lassú, de kitartó művészete

Forrás: Wikimedia Commons

Lenti környéke nem szokott hangosan versenyezni, pedig a nyilvános térségi adatok szerint az átlagos évi csapadék nagyjából 738–753 milliméter körül mozog. Ez már nagyon erős magyar érték, és a táj rögtön el is árulja, miért: dombvidék, erdő, Kerka-mente, nyugati nedves hatások. A város különlegessége a legendák helyett inkább a hangulat és a ritmus: innen indul a környék ikonikus erdei vasútja, a Lenti–Kistolmács vonal, amely a zalai erdők mélyére visz. Lenti olyan, mint egy hosszú, zöld mondat, amit az eső ír.

6. Pécs: mediterrán hírében áll, mégis meglepően csapadékos

Forrás: Flickr

Pécsről sokan a napsütést, a déli lejtőket és a mediterrán hangulatot emlegetik, pedig a HungaroMet városi klímalapja szerint az átlagos évi csapadékösszeg itt 673 milliméter. Ebben a Mecsek közelsége erősen benne van: a hegy nemcsak látvány, hanem időjárásformáló tényező is. A város különlegessége ráadásul nem is hétköznapi: a Sopianae-i ókeresztény temető a világörökség része, és az UNESCO szerint a római provinciák egyik leggazdagabb ilyen emlékegyüttese. Pécs tehát egyszerre délies és nedves, napsütéses és történelmi.

7. Szombathely: nyugati nyugalom, római mélységek, biztos esők

Forrás: Wikimedia Commons

Szombathely átlagos évi csapadékösszege a HungaroMet szerint 614 milliméter, ami nem rekord, de stabilan a csapadékosabb magyar városok közé teszi. Itt a nyugat-magyarországi klíma nem drámai, inkább megbízható: sok zöld, sok felhő, kevés por. A város különlegessége, hogy a mai utcák alatt ott lüktet Savaria öröksége; az Iseum pedig az egyik legismertebb hazai római kori emlék, Isis istennő szentélyével. Szombathelyen az eső nem viharos főszereplő, inkább régóta visszajáró ismerős.

A magyar eső térképe valójában két nagy történetet mesél egyszerre: a hegyekét és a nyugati-délnyugati zöld vidékekét. A Bükk, a Mátra magasabb pontjai, az Őrség és Zala nedvesebb tájai mind ugyanazt üzenik: Magyarországon az esőnek is vannak kedvenc címei. És ezek a címek nem szürkék, hanem különösen szépek.