h i r d e t é s

A civil "gerillamozgalom" zavarja a "takarítást" - 2. rész

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

A civil "gerillamozgalom" zavarja a "takarítást" - 2. rész

2017. január 11. - 14:59
0 komment

Mi lesz a Föld népességének nyolcvan százalékával?

Hogy mi lesz a jövő, ezt a San Franciscói konferencián, egyetlen fogalommal írták le. Nevezetesen a "húsz a nyolcvanhoz". Ez azt jelenti, hogy a XXI. században a munkaképes lakosságnak csak húsz százaléka fog megfelelően fizetett állással, munkahellyel rendelkezni. És ez a konferencia résztvevői szerint elegendő lesz, hogy működésben tartsa a világ gazdaságát. Ez a húsz százalék lesz majd, akik aktívan részt vesznek a kenyérkeresésben, bármely országról is legyen szó. A munkavállalók nyolcvan százaléka állástalan lesz, hordozva mindazokat a nyomasztó és szörnyű tragédiákat, amelyek ezzel együtt járnak. Kialakul a farkastörvény, amely így szól: vagy te eszel, vagy téged esznek meg. Kirajzolódik az új társadalmi rendszer képe: gazdag országok számottevő középosztály nélkül. A tanácskozás résztvevői közül senki sem akad, aki cáfolná ezt a jövőképet.

Mi lesz a "maradék" nyolcvan százalékkal, ha a prognózis beválik?

A nyolcvan százaléknak rettenetes gondjai lesznek a konferencia részvevői szerint, amin, mint említettem, Mihail Gorbacsov is részt vett! A "globális thing-thank" úgy látta, hogy számukra a kábítószeres szórakozást és az elégséges táplálkozást kell csupán biztosítani. Ezt is csak olyan mértékben, hogy elkerülhető legyen a lakosság lázadása és nyugton maradjanak. Azt, hogy a nagyvállalatok és konszernek szociálisan elkötelezettek legyenek, a globális verseny gyakorlata, a nyereségorientáltság nem teszi lehetővé. A munkanélküliekkel, és az elszegényedő emberek tömegével, a maradék nyolcvan százalékkal tehát másoknak kell törődniük, más megoldást kell keresni, hogy életük egyáltalán értelmet nyerjen. Sok olyan ember lesz, akik majdnem ingyen fogják az utcákat takarítani és csak nyomorúságos hajlékhoz vagy csak a létminimumot biztosító megélhetéshez fognak jutni. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség, ami 1913-ban 1:10 arányt mutatott és 1950-re elérte az 1:26-ot, 1990-re már a szakadékszerű 1:40-re nőtt. Ha nem országokat, hanem fejlett és elmaradott régiókat hasonlítunk össze, akkor az 1973. évi 1:13 különbség a századvégre a korábban sosem látott 1:19 távolságra szélesedett Egy ország és régió nem a globalizáció következtében szakad le egyre jobban, hanem éppen, mert kimaradt a globalizációból, s a legtragikusabb izolációba süllyedve kiszakadt a világgazdasági vérkeringéséből. A környezet és fejlődés témakörben tartott 1992-es, Rio de Janeiroi konferencia óta ismert, hogy a csúcson lévő jómódú húsz százalék a világ fafelhasználásának 75 százalékát és az összes energiamennyiség 70 százalékát veszi igénybe.* 

Az USA és az EU várható konfliktusai.

Jelenleg nincs valóságos alapja, hogy az amerikaiak indítanának el olyan - a piaci erők szociális megfékezésére irányuló kezdeményezést – amely valamennyi nép javát szolgálná. Az önzetlen Egyesült Államok, amely elkötelezett más népek felkarolására tulajdonképpen sohasem létezett, az amerikai kormányok mindig is saját érdekeiket követték. 

Amíg Keleten a kommunizmus ellen kellett harcolni, addig szükség volt egy erős Nyugat-Európára, mely a kapitalizmus pozitív oldalát mutatja. 
Mára már nincs erre szükség, a kapitalizmus sötét oldala leglátványosabban éppen az USA-ban mutatja meg válságának szindrómáját. Az amerikai jóléti állam romjaiban hever, polgárainak egyre nehezebben nyújt védelmet a világpiacról érkező válsághullámokkal szemben! Valószínű, hogy a globalizációellenes folyamatok éppen abból az országból fognak kiindulni, mely elterjesztette a világban a totális piacnak való alárendeltséget. 

"Egy világszerte folyó forradalom kellős közepén vagyunk. Bolygónkra két rettenetes, egymással ellentétes erő nyomása hat: egyfelől a globalizációé, másfelől a szétforgácsolódásé."(Butros Butros-Ghali, vplt ENSZ-főtitkár)*

* 1994. évi UNDP-jelentés, Társadalmi fejlődést kutató ENSZ-intézet
h i r d e t é s

h i r d e t é s

h i r d e t é s

;