Az Engame Akadémia alternatív oktatási központként működik és külföldi egyetemekre jelentkező diákok felkészítésével foglalkozik. Az év elején 500 fiatalt kérdeztek meg, köztük jelenleg is külföldön tanuló és már végzett diákokat is. A standard kérdések mellett több diákkal mélyinterjút is készítettek, és felhasználtak a KSH-tól és külföldi kutatóintézetektől származó adatokat is ez. Utóbbiak alapján, írja a tanulmány, megállapítható, hogy jelenleg több mint 10 ezer magyar tanul külföldi egyetemen (ebben a számban csak a teljes egyetemi képzésben lévő diákok vannak benne, azok, akik másfajta, nem egyetemi szintű szakképzésben vesznek részt, nincsenek).

A legnépszerűbb továbbtanulási célország Ausztria, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság.  Az EU-n kívüli országok közül az Egyesült Államok és Svájc került be a legnépszerűbb célországok közé. A tanulmány szerint a legtöbb célországban 5-15 százalékkal növekedett a magyar diákok száma az elmúlt pár évben.

„A diktatúrába buta emberek kellenek”

Hogy miért tanulnak magyar fiatalok külföldi egyetemeken? A kutatás szerint legtöbbször azért, hogy utána külföldön dolgozhassanak, a második leggyakoribb válasz viszont az, hogy a hazai politikai helyzet miatt. Arra a kérdésre, hogy miért tanulnának külföldön, a válaszolók 42 százaléka válaszolta, hogy azért, mert kint jobb munkalehetőségek várnak rájuk. 34 százaléknyian válaszolták azt, hogy a magyarországi politikai-társadalmi helyzet miatt költöznének el, 33 százalék a magyar oktatás színvonalával volt elégedetlen.

„Nem tudnék itthon egyetemre járni, az biztos, hogy nem tudnék. Alapból is, ami itthon történik a politikában, és teljesen lerombolják az oktatást, mert a diktatúrába buta emberek kellenek, úgyhogy nem… el akartam menekülni, úgyhogy meg is tettem” – fogalmazott például egy, az Egyesült Királyságban tanuló matematika szakos diák.

A fenti kérdésre adott válaszokból önmagában nem derül ki, hogy külföldi vagy magyar álláslehetőségeket remélnek-e a külföldi diplomától. Más válaszok alapján viszont úgy tűnik, a legtöbb kint tanuló diák még egy darabig biztosan kint vállalna munkát. Arra a kérdésre, hogy szeretnének-e újra Magyarországra költözni, csak 6 százalék válaszolta azt, hogy két éven belül, vagy a diploma megszerzése után visszaköltöznének. 11 százalék mondta azt, hogy csak később jönne vissza, 25 százalék még nem tudja, mikor települne haza. A válaszolók 29 százaléka viszont azt mondta, egyáltalán nem tervez visszatérni Magyarországra.

Jobb gyakorlati oktatás

Méhes Zsófia, az Engame Akadémia kommunikációs vezetője szerint a diákok igényeit gyakran nem tudja teljesíteni a magyar felsőoktatási rendszer. „A legtöbb magyar diák a (világranglista – a szerk.) top 200 egyetem valamelyikébe jelentkezik, míg az egyetemi ranglistákon a magyar egyetemek a 600. hely környékén találhatók. Érthető, hogy sokan elégedetlenek az itthon megszerezhető oktatással” – mondta. A Times ranglistáján a magyar egyetemek közül a CEU érte el a legjobb, 300. helyet. Az 500. hely környékén végzett a SOTE, az ELTE és a BME pedig a 600. hely körül.

Mint mondta, külföldi egyetemeken a legtöbben a társadalomtudományos, közgazdász és mérnöki képzésekre jelentkeznek Magyarországról. „Utóbbi fő oka az, hogy a nyugati egyetemeken a magyar intézményekhez képest rendkívül színvonalasan felszerelt laborokban, műhelyekben gyakorolhatnak a diákok. Egy-egy amerikai és brit topegyetemnek akkora a költségvetése, mint az egész magyar felsőoktatásnak együttvéve, így a diákoknak rendkívül színvonalas gyakorlati tanulásra van lehetőségük.”

Kevésbé népszerűek a külföldi orvosképzések. Méhes Zsófia szerint ennek oka, hogy a magyar orvosképzés külföldön elég elismert, az itthon végzett orvosok könnyen találnak munkát külföldön is. Emellett a nyugati orvosi egyetemekre elég nehéz bekerülni, és általában itt a legmagasabbak a tandíjak is. Az orvosképzések mellett kevésbé népszerűek a külföldi bölcsész- és tanárképzések.

A család és a barátok miatt maradnának

A felmérés szerint egyébként az anyagiak kevésbé jelentenek akadályt a kint tanuláshoz. A legtöbb diák már az egyetem alatt munkát vállal, és sokan számíthatnak a családjuk támogatására, esetleg ösztöndíjakra. A bonyolult felvételi folyamat azonban sokakat elriaszt. „Az a tendencia biztos, hogy többen tanulnának kint, mint ahányan tényleg eljutnak idáig. Már felmérések szerint a gimnáziumi osztályoknak fele szeretne legalább egy ideig külföldön tanulni, Azonban a felvételizésre igen sok energiát kell fordítani, ami miatt sokan meggondolják magukat. A felvételi folyamat a nyugati egyetemeken teljesen más, mint nálunk. Nem elég a jó érettségi, emellett motivációs levelet is kell írni, sok helyen kérnek személyes vagy Skype-os interjút” – mondta. Emiatt a budapesti diákok felülreprezentáltak a külföldön tanulók között, hiszen a fővárosban több, a jelentkezést segítő szervezet (mint amilyen az Engame) működik, míg a vidéki diákoknak többnyire maguknak kell utánajárnia a felvételi folyamatának.

A kutatás részletesen foglalkozott azzal, mi szól a kinti diákok szerint a hazaköltözés vagy a kint maradás mellett. „A hazaköltözés mellett leginkább csak érzelmi tényezőket említettek a válaszolók: a barátok, a család, az ismerős kultúra sokaknak hiányzik külföldön. A kint maradás mellett szól viszont csaknem minden anyagi jellegű érv: a kint maradás mellett a legtöbben olyasmiket említettek, mint a magasabb fizetés, a karrier, az életszínvonal” – mondta Méhes Zsófia.

Hozzátette, egyébként egy pályakezdő nem feltétlenül él jobban Nyugat-Európában, mint itthon, a magasabb költségek miatt. A munkahelyi előmenetelt, későbbi béremelés esélyét viszont sokkal magasabbnak látják a fiatalok külföldön. Akik egyébként nem is elsősorban a magasabb bér miatt vállalnának szívesen külföldön munkát: a versenyképes fizetés csak az ötödik legfontosabb szempont volt a válaszokban, azt megelőzte a jó munkahelyi hangulat, a kreatív, változatos munka és a szakmai előmenetel.

Nem félnek a terrorizmustól

Méhes Zsófia szerint a diákok válaszaiban nem igazán jelent meg például a közbiztonság hiánya, a terrorizmustól való félelem mint visszahúzó erő. „A mélyinterjúkban a Nyugat-Európában tanuló diákok említették, hogy a szüleik a terrortámadások hírei hallatán aggódnak a biztonságuk miatt, ők viszont különösebben nem érzik magukat veszélyeztetve” – mondta. Szintén kevesen panaszkodtak diszkriminációra, vagy arra, hogy nehezen tudnak beilleszkedni. A beilleszkedés főleg a multikulturálisabb egyetemek hallgatói számára nem volt nehéz, ahol rajtuk kívül is sok a külföldi diák.

A kint tanuló diákok között megosztó téma a családalapítás. Sokan tervezik azt, hogy több éves külföldi munka után már Magyarországon vállalnának gyereket. „Ha lesznek babyjeim, akkor az elég nagy segítség lenne, ha otthon lennék és mondjuk a családomra tudnék ebben támaszkodni” – válaszolta például egy Hollandiában tanuló diák. Mások viszont a magyar környezetet kevésbé tartják alkalmasnak a gyerekvállalásra. „Mivel a közeljövőben családot tervezünk, így az egészségügy és az oktatás színvonala, a családbarát környezet a legfontosabb, amiért külföldön szeretnénk élni. Nem biztos, hogy számszerűsítve többet keresünk itt, de Dániában már a terhességtől kezdve olyan környezet vesz körül minket és a leendő gyerekünket, ami összehasonlíthatatlan a magyarországival” – írta egy anonim kitöltő.

Az Engame nem vizsgálta, hányan alapítanának külföldön családot, de egy márciusban közzétett felmérés szerint ez a jelenség igen gyakori. A KSH és a fővárosi kormányhivatal adatai szerint 2010 és 2016 között összesen mintegy 78 ezer gyermek hazai anyakönyvezését kérték magyar állampolgárságú szüleik, azaz minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. A valós szám ráadásul ennél magasabb is lehet, hiszen ebben a nyilvántartásban nincsenek benne azok a családok, melyek végleg külföldön kívánnak letelepedni, ezért eleve külföldön anyakönyvezték a gyermeküket.

Y generációsítani kéne a munkahelyeket

Az Engame a tanulmány végén javaslatokat is tett a magyarországi cégeknek, hogy hogyan tartsák itthon a már külföldön tanuló diákokat. Javasolják például, hogy hirdessenek minél több nyári szakmai gyakorlatot, mivel a nyarakat gyakran töltik Magyarországon a kint tanuló diákok. Problémának tartják azt is, hogy sok magyar cég rendkívül diplomafókuszú, azaz rugalmatlanok abban, milyen végzettségű alkalmazottat vesznek fel. „Azt javasoljuk a hazai cégeknek, hogy ismerjék meg jobban, hogy az egyes, nem közvetlenül a területükhöz kapcsolódó egyetemi képzések milyen tudással és készségekkel ruházzák fel a fiatal álláskeresőket. És ne csak marketing szakon végzett fiatalokat keressenek a marketinges pozíciókra” – írják.

Mivel külföldön sokan remélnek rugalmasabb és kreatívabb munkahelyet, ezért az Engame szerint fontos „a munkakörnyezet Y generációsítása” is. A fiatalabb generáció gyakoribb munkahelyváltásokra számít, fontos számukra „a szakértelem, a pörgős, kreatív feladatok, a csoportmunka és az azzal járó kooperáció. Igényük van a visszajelzésre, a személyes odafigyelésre és a coachingra. Szeretik a rugalmas munkát, a work-life balance alapvető igény számukra.”

Méhes Zsófia elmondása szerint viszonylag ritka az, hogy a munkavállalók csak külföldi, vagy csak magyar munkahelyet keresnek, ehelyett általában mindkét lehetőséget nyitva tartják. A magyar munkaadók tehát felvehetik a versenyt (különösen, mivel a fizetés mennyisége másodlagos szempont), ha képesek a fenti igényeket kielégíteni.

 

hirtv.hu