h i r d e t é s


A keresztes háború oké!

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

A keresztes háború oké!

2018. január 11. - 12:41

 

A Közel-Keletről érkezőkről szóló mai vitákban, tájékoztatókban alig esik szó az európai múlt örökségéről!

A kép illusztráció!

A keresztes háborúk gyilkos csatáiról, a gyarmatosítás időszakáról, az arab és iszlám világ sokszínűségéről, eltérő fejlődéséről és belső harcairól, egyes európai országok érintettségéről és érdekeiről, illetve a globalizáció és a kommunikáció új keletű hatásáról.

Az értelmezési keretek kialakításában értelmiségi körök és ideológiai táborok küzdenek egymással.

Az egyik civilizációk harcának, a másik piaci befolyásszerzésnek, a harmadik hódításnak, Európa népei ellen folyó háborúnak látja és láttatja az eseményeket, magyarázza a médiában megjelenő híreket.

Közös ezekben a teóriákban, hogy nem sokat tudnak kezdeni a terrorizmusnak nevezett nyílt erőszakkal, a közvetlen ok és haszon nélkül az európai lakosság ellen elkövetett öngyilkos merényletekkel.

Az a mód, ahogyan a magukat dzsihádistának, az Iszlám Állam hívének, muzulmán hitűnek mondó emberek gyilkolnak, hol magányosan, hol kisebb csoportban, vállalva az öngyilkosságot is. 

Nem ismeretlen ez, de idegen az európai „hadviselési” normáktól, népirtásokról, mint a háború „legitim”, megtanult gyilkossági formáitól.

A biztonságpolitikai és a háborús gondolkodásmód nagyon különböző!

Úgy tűnik, az európai kormányok számára komoly dilemmát jelent, hogy az asszaszin orgyilkos hagyományokra épülő muzulmán terrorizmus európai megjelenését és elterjedését egy háború keretében értelmezzék-e és a háborús logika szerint küzdjenek meg a támadókkal, vagy ennél korlátozottabb formában, az európai terroristák ellen korábban kialakított biztonságpolitikai eljárásokat alkalmazzák a veszélyek elhárítására.

Nyilván nem könnyű kérdés, hogy kell-e, szabad-e „tucatnyi őrült” miatt az európai társadalmat és haderőt átállítani háborús üzemmódba, miközben arra is választ kell adni, hogy milyen lesz az a béke, ami majd eljönne egy ilyen háború után. Különös tekintettel arra is, hogy a vándorlás az ember természetéhez tartozik, minden időben jelen volt és jelen van a népek életében.



h i r d e t é s


;