A magyar felsőoktatás temetője

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A magyar felsőoktatás temetője

2017. szeptember 21. - 07:10

 

A Római Szerződés egyértelműen kimondja, a felsőoktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, e tárgyakban jelenleg nincs jogharmonizációs kötelezettség. 

Horn Gyula még megakadályozta, az Orbán Kormány megbízásával, Pokorni Zoltán felelős miniszter, megtette: 1999-ben aláírta a Bolognai Szerződést, a hazai felsőoktatás „temetőjét”.

Vannak azonban olyan nemzetközi egyezmények, amelyekhez hazánk is csatlakozott, s amelyek miatt felsőoktatási joganyagunkat ezekkel összhangban kell megállapítanunk.

Akkor most mi baja van ezzel Orbánnak? Ők csinálták, mi isszuk a levét? Mint mindennek?

Az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapvető fontosságú (a négy alapszabadság egyike). Az alapgondolat az, hogy az Európai Felsőoktatási Térben mielőbb biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő felsőoktatási rendszerek közelítését, kompatibilitását, egymással való összehasonlíthatóságát, az állampolgárok mobilitását, munkaerőként való alkalmazhatóságuk elősegítése érdekében.

Ennek elérése érdekében 1999 júniusában az oktatási miniszterek aláírták a Bolognai Nyilatkozatot, amely konkrét célokat fogalmazott meg a felsőoktatás nagyobb mértékű összehasonlíthatóságára és harmonizálására vonatkozóan. A nyilatkozat célul tűzte ki egy Európai Felsőoktatási Tér létrehozását 2010-ig.  

A Bolognai Nyilatkozat a következő konkrét célokat tűzte ki:

  1. könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere az európai felsőoktatásban
  2. kétciklusú képzés 
  3. egységes kreditrendszer
  4. mobilitás támogatása
  5. az európai együttműködés ösztönzése a minőségbiztosítás terén
  6. a felsőoktatásban az európai dimenziók támogatása.

2001-ben az oktatási miniszterek prágai tanácskozásán folytatódott a feladatok konkretizálása, a deklaráció értékelte az előrehaladást, megnevezte a súlypontokat, akcióprogramot rendelt a hat korábbi célkitűzéshez, és létrehoztak két szakértői csoportot: az elvégzendő feladatokat előkészítő csoportot és a megvalósítást folyamatosan értékelő csoportot. Prágában a bolognai célokhoz három további elem társult:

  1. egész életen át tartó tanulás
  2. a hallgatók és a felsőoktatási intézmények bevonása az Európai Felsőoktatási Tér kialakítása folyamatába
  3. az Európai Felsőoktatási Tér vonzerejének és versenyképességének növelése.

Utána már nem volt mit tenni: „átalakítani” a felsőoktatást!

A 2003. szeptember 19-én tartott berlini miniszteri értekezleten az immár 38 résztvevő ország oktatási miniszterei által aláírt kommüniké hangsúlyozza: közös érdek, hogy az Európai Felsőoktatási Tér megalakításához vezető folyamatok a tagországokban csakúgy, mint európai szinten felgyorsuljanak és egységes irányelvek szerint valósuljanak meg. Így a miniszterek egyhangúlag a következő döntéseket hozták :

  1. A legfontosabb teendők, különösen a kétciklusú képzés bevezetését előrehozzák 2005-re.
  2. Biztosítani kell a diákhitel és a források hordozhatóságát a hallgatók számára.
  3. Elő kell mozdítani az Európai Felsőoktatási Tér és az Európai Kutatási Térség közötti szorosabb kapcsolatok kialakulását.

A nyilatkozat fölhívja a nemzeti kormányokat arra, hogy „erőteljesen támogassák, beleértve a pénzügyi támogatást is” és megfelelő döntésekkel segítsék elő a felsőoktatási intézményekben folyó, a technológiai, társadalmi és kulturális fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen kutatási kapacitás növekedését.


;