A nyakkendős bűnözést a törvény miért védi?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A nyakkendős bűnözést a törvény miért védi?

2017. november 25. - 07:51

 

Talányos helyzet.

Még az is előfordulhat, hogy az egész ügyet Soros György nyakába szeretnék varrni. Nehéz lesz, de most is azt teszik!

(Van pénz nála, nem migráns. Ha nincs pénze, csak menekült, nemkívánatos migráns)!

Orbán Viktor személyesen vállalt kommunikációja és több körülmény is arra utal, hogy a megbukott vállalkozók nagy erővel tüntetik el a vagyont, a lopott pénzt, a bizonyítékokat és ehhez állami szervek asszisztálnak. Minimum asszisztálnak, ha nem éppen segítik. Közben a károsultak esélyei egyre romlanak, hogy a pénzükhöz jussanak.

Ezekben az ügyekben illetékes rendőri szervezetekkel mélyen együtt érzek! Nekik parancsolnak, közben elveszítik erkölcsi tartásukat!

A helyzet mindhárom botrányos cég (Buda Cash, Hungária, Quaestor) esetében más, de látszanak közös vonások, amit megpróbálok összefoglalni a pénzpiacon szerzett szerény tapasztalataim alapján.

  • A brókercégeknél a felügyelet régóta feltárt adminisztratív jellegű szabálytalanságokat, de a hibák korrekciójának elrendelésénél többet nem tett. A gyakorlatban visszaélésekre utal, ha nem rögzítik megfelelően az ügyfél megbízását, ha megbízás nélkül a bróker az ügyfél pénzével üzletel. Gyanús minden olyan tranzakció, amelyet késleltetve vagy nem megfelelően rögzítenek, ha nem valós adatok jelennek meg a számlán. A felügyelet mellett esetenként hunyó lehetett az ügyfél is, ha például fekete pénzt forgatott vagy a brókerrel összejátszott valamilyen közös csalásban, nyereség/veszteség eltüntetésében.
  • Az érintett pénzintézeteknél egymással párhuzamosan előfordulhatott adminisztrációs hiba, a bróker egyéni ügyeskedése, a cégvezetés által megszervezett csalás és rossz üzletpolitika, hanyag gazdálkodás. Ezt majd a nyomozás során igen fáradtságos munkával lehet kideríteni. Ha egyáltalán kiderül. A Quaestornál úgy tűnik, hogy eleve kódolva volt a bukás, hiszen a begyűjtött pénzt olyan ingatlanokba fektették, amelyekben a magas megtérülésnek csak nagyon szerencsés esetekben volt esélye, az illikvid eszközök egy bizonyos mértéken túl nem biztosították az ígért hozamok és a tőke kifizetését.
  • Biztosnak látszik, hogy durva csalások is előfordultak. Ebből a felügyelet sara, hogy egy 10 milliós tőkéjű káeftének 60 milliárdos kötvénykibocsátásra ad engedélyt és nem veszi észre, hogy plusz 150 milliárd értékben dob piacra nem engedélyes terméket. Ezt persze az ügyfeleknek és a többi piaci szereplőnek is észre kellett venni, de mindenki hallgatott, mert az ígért magasabb hozam elborította az elméket. (Hasonlóképpen, mint anno a devizahiteleknél. Kockázat nem számít, csak benne legyek a bizniszben.)
  • A megjelent infók arra utalnak, hogy a politika (egyes politikusok) benne volt a bizniszben. A Buda Cashnél a bankok működésének 1993-as engedélyezése, a Quaestornál a tulajdonos fociüzleti szerepvállalása elég egyértelműen a politika felé mutat. Évek óta érzékelhető egyes politikusok nyilatkozatán, hogy piacmozgató szándékkal szólalnak meg, bennfentes kereskedésre utaló momentumok merültek fel. (Szijjártó egy ízben elismerte, hogy befektetésből csinálta a pénze egy részét.)
  • Várhatóan további érdekes epizódok kerülnek felszínre, mint például Fót polgármesterének esete, aki a testület háta mögött tolt be félmilliárdot a brókerházba, amely nyilván nem volt ezért hálátlan. Hasonló esetek más önkormányzatoknál és gazdálkodó szerveknél is előfordultak, érdekes lesz az érintett helyi vezetők, vezető testületek felelősségének kibukása és vizsgálata.
  • Most sokan pórul jártak az ügyfelek közül. A túlnyomó többség becsapottnak érzi magát. Valószínű, kevesen fogják bevallani: volt némi fogalmuk arról, hogy kockázatos játékot űznek, sejtették az ügyletek szabálytalanságát. Nem dicsekszenek azzal, hogy elaltatta éberségüket a saját és környezetük pénzsóvársága, a cégvezetők magasabb politikai kapcsolatainak lebegtetése. Azzal sem fognak dicsekedni sokan, hogy fekete pénzt forgattak és nem akartak a nagyobb bankok nyilvántartási rendszerébe bekerülni, nem akartak a NAV szeme elé kerülni. Ismeretes, hogy a dohánypiac,a drogpiac, a szeszpiac, a tiltott szerencsejátékok és fogadások, a hamisított márkák, az ÁFA-kerűlő élelmiszerkereskedelem terén, óriási a feketegazdaság, amely részben a kormány jótékony szabályzói és ellenőrzési félrenézésével működik. (Egyes politikusok személyes szerepvállalásával.) A feketegazdaságban folyó biznisz finanszírozásában ezek a brókercégek (és mások) komoly szerepet játszhattak.

Végül egy megjegyzés: a nyomozó hatóságok nincsenek könnyű helyzetben, mert nagyon oda kellene csapni, de közben vigyázni kell, hogy ne növeljék a bajt. A baj pedig óriási. Azért az érthetetlen, hogy miért nem a felügyeletet ellátó MNB-elnök, maga Matolcsy György vezényli a megbotlott brókerek és a győri focicsapat-tulajdonos elleni szabadságküzdelmet.

Miért nem vállalja a nyilvánosságot, miért bujkál? Persze tudom, hogy egy rossz nyilatkozattal sokat árthatna a forintnak és a magyar bankrendszernek. De az is lehet, Matolcsy időben szólt, hogy az is csalás, ha focira lopják a pénzt. Talányos helyzet. Orbán Viktor személyesen bevállalt kommunikációja és több körülmény is arra utal, hogy a megbukott vállalkozók nagy erővel tüntetik el a vagyont, a lopott pénzt, a bizonyítékokat és ehhez állami szervek asszisztálnak. Minimum asszisztálnak, ha nem éppen segítik. Közben a károsultak esélyei egyre romlanak, hogy a pénzükhöz jussanak.



h i r d e t é s


;