Furcsa lenne, ha a vendégségben nem adnának semmit, majd a házigazda csak annyit szólna: kaja nincs, de mindenki kap egy receptet, menjen haza és készítse el, ha enni akar. Ez csöppet sem vicces, mert sajnos sokan így térítenek a hitre! Megy az üres fecsegés, érvelés, Iszlám így, Iszlám úgy, ami hiába logikus, ha azt nem támasztja alá életünk példája. Amit mi adunk mintaképp, az nem ízletes epertorta, hanem megbuggyant húsleves döghússal, amiről azt bizonyítjuk, hogy a legfinomabb étel, sőt Isten ezt rendelte el áldásként számunkra. Hát, szerintem Isten szemét, orrát befogja a minta láttán, amit adunk.

Ha egy Muszlim weboldalra tévedek, unásig látok Koránt recitálni, imádkozni, zarándokolni, tehát olyasmit, ami külsőségeket mutat. Na és kit hat ez meg? Bocsánat, de ennyi erővel papagájokat is be lehet tanítani Koránt recitálni, kb. ugyanannyit fognának fel értelméből, mint azok, akik ész nélkül olvassák. És mi közöm ahhoz, hogy ki, hogy imádkozik? Miért fontos képi anyag ez? Ez egy privát ügy! Az imám az én intimszférám, azt ne fényképezze senki. Tudom, lenyűgöző a Muszlimok közösségi imája, ahogy fegyelmezetten, összhangban végzik a mozdulatokat. Számomra ez Hollywood. Más szavakkal, képi anyaggal, emocionális elemekkel való térítés. Nem hiszem, hogy bármely próféta ezt tette volna. Vagy ez a példa? Ez lenne az ízletes epertorta? Az ima fontos eleme az Iszlámnak, de mit ér életvitel, példa nélkül?

Mert, bizony, nektek a Prófétában ott a szép példa annak, ki reménykedik Allahban, a Végítélet Napjában és Allahra sokat emlékezik. (Korán 33:21)

Íme! Allah (SWT) példaadásra kötelezte a Prófétát (béke reá). Nem azzal küldte, hogy fecsegjen és akassza hasba szövegével a népet! Az Iszlám hőskorában a hit tettekkel terjedt. Muszlim kereskedők életmintái, tudósok felfedezései, olvasottság terjesztése, társadalmi rend, biztonság, átláthatóság volt az, ami miatt az Iszlám igazolni tudta Allah szavainak hitelességét. Nem duma volt és a Korán nyomtatása milliós példányszámban, míg más könyvet a nyomda eddig ki sem adott.
Vegyük észre: ahol az Iszlám szóbeliséggel terjed, ott szó szintjén maradt. Ahol mintákkal terjedt, mert nem értettek arabul, ott az Iszlám minőségileg más struktúrákat hozott létre. Erre jó példa Malajzia és Indonézia.

A fenti gondolatok miatt félve nyitom meg a Muszlim honlapokat, ahol top 10-es sejkek győzködnek az Iszlám igazáról. Elriadok az Iszlámot felvevők nagy számától. Igen, én a Muszlim riadok el! Mert a szavak ereje hat, nem a példa! Nem látom, hogy mit teszünk mi, Muszlimok a környezetszennyezés, a globális klímaváltozás ellen, mit teszünk az emberiségért, milyen mintát tudunk adni divatos hidzsab és szakálfazonokon túl. Ha pedig az újonnan beálltakban ez a felszínes valami állandósul Iszlám címszó alatt, akkor Allahnak lesz tennivalója, hogy újból helyrehozza Ábrahám hitvallását, az egyenest:

Ki szebb annál, mint aki aláveti önmagát (Aslama) Allahnak, jóravaló és Ábrahám felekezetét (irányát) követi, az egyenest? Allah, Ábrahámot felebarátjának tette meg. (Korán 4:125)

Ábrahám az a megkülönböztetett Próféta az Iszlám teológiában, akit „Allah felebarátjaként” titulálunk. Ez nem jelenti azt, hogy több volt halandónál. Az ő hite minden körülmények között tiszta, igaz és egyenes, viselkedése szilárd és helyes volt. Ő a Monoteizmus alapja, a Próféták ősatyja, akire minden Zsidó, Keresztény és Muszlim tisztelettel tekinthet.

Nem volt Ábrahám sem Zsidó, sem Keresztény, hanem Egyenes és Megbékélt (Muszlim) volt. Nem volt bálványimádó. (Korán 3:67)

Remélem jól elolvasta a fenti Korán verseket mindenki! Mert mi, Muszlimok nem Mohamed vallását követjük, hanem Ábrahámét! Mohammed csak megtisztította azt az elhajlásoktól, torzításoktól és visszaállította az Ábrahámit, az Egyenest! Tudja-e ezt a sok új betért hívő?