h i r d e t é s

Az okos székely elment 89-ben, a vállalkozó a 90-s években, a maradék jó esetben csak manipulált!

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam

Az okos székely elment 89-ben, a vállalkozó a 90-s években, a maradék jó esetben csak manipulált!

2017. augusztus 08. - 09:17

 

Két napja egy nem sajtó nyilvános, de kutatásokra épülő háttérbeszélgetésen vettem részt Kolozsvártól nem messze, egy nemzetiségére nézve vegyes társaságban. 

Bukarest - Forrás. Agora Travel

A beszélgetés témája a székelyek autonómia problémája és az általuk lakott területek infrastrukturális és társadalmi fejlődése volt.

Romániában nem régen zajlott le egy jelentős 4 millió Eurós, nemzetközi forrásokból finanszírozott kutatás, amely különböző társadalmi csoportok, a "forradalom" utáni mozgását vizsgálta, ennek kapcsán a kutatás kiterjedt a székelységre is, de nem voltak a kutatás célcsoportja.

Az egyértelmű volt, hogy az elmúlt 25 év népmozgása jelentősen átírta és markánssá tette a különböző területek gazdasági, politikai befolyását. Bukarest nem csak politikai, hanem markáns gazdasági és kulturális központtá vált.

 Az Észak-Balkán porfészkéből egy dinamikus, virágzó, város lett.

Constanca, Iasi, Ploiest, Pitesti, Craiova, Brassó, Szeben, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár duzzad az erőtől, eltérő okokból, de dinamikus változásokon mennek keresztül. A felsorolt városok azt az időszakot élik át, amelyet a Székesfehérvár, Győr, Kecskemét, Tatabánya, Veszprém, Szombathely élt át a 90-s évek közepétől a 2000-s évek közepéig.

Azonban a román vidék ugyan olyan elhagyott és kilátástalan helyzetbe került, mint a magyar vidék jelentős része, azzal a különbséggel, hogy a szocializmusban elmaradt modernizáció és integráció a mezőgazdaságban,ezáltal  nem söprődött ki a paraszti tudás.

A romániai vidék még képes az önfenntartásra, és az önellátásra, ellentétben a magyarországival.

Azonban ennek is eltérő szintjei vannak az ország különböző övezeteiben, a gépesítettség és a szaktudás tekintetében.

Sajnos a székelység a tudás és a gépesítettség perifériáján van.

Az itt végbement kivándorlás nem munkahely szerző volt, hanem jelentős részben végleges kitelepülés, amellyel együtt hatalmas mennyiségű tudás, tapasztalat is hazát cserélt. A kutatás szerint a székelység elég rosszul áll a szakképzettség tekintetében, jelentősé vált a roma népesség aránya, és a befogadásra és elfogadásra nem nyitott székelyek jelentős része, etnikailag konfliktusos helyzetbe került a romákkal.

A románok elutasítottsága a körükben rendkívül erős, a megalapozatlan nacionalizmusuk kifejezetten kártékony, önveszélyes, amelyet most tovább terhelik a romákkal kialakulóban lévő viszonyukkal.

A többségi nemzet nyelvét jelentős részben rosszul, vagy nem beszélik, az anyanyelvüket is helytelenül használva, immár a romákkal is meg akarnak harcolni.

Az oktatási rendszerben a többségiek nyelvét nem beszélők hátrányba kerülnek, az anyaországban érettségit is csak hatalmas segítséggel képesek tenni és szinte kizárt, hogy műszaki végzettséget szerezzenek a nyelvi akadályok miatt.

Romániában magyar nyelven csak humán végzettséget lehet szerezni, éppen ezért velejéig elhibázott a magyar kormányok erdélyi oktatási koncepciója, azáltal, hogy a kialakított új oktatási intézményi rendszert a humán műveltség megszerzésére koncentrálták. 

A székely városok a Forbes magazin szerint a befektető barát városok listáján vagy visszaesőben vannak, mint Marosvásárhely, vagy sereghajtók, mint Csíkszereda, vagy Sepsiszentgyörgy városa, amelyik utolsóelőtti a megyeszékhelyek listáján. Az elemzés nem taglalja Marosvásárhely és Csíkszereda visszaesésének okát, de nagy valószínűséggel komoly szerepet játszott benne a városvezetések korrupciós botrányai miatti pontlevonás.

A magyar kormánynak szembe kellene néznie azzal az egyszerű ténnyel, hogy az elmúlt 27 évben a székelység sem kulturálisan sem gazdaságilag semmilyen progressziót nem tud felmutatni! Egy olyan zárvánnyá változott Románia közepén, amely közelebb áll egy a múltat őrző, retardált skanzenhez, mint a 21. század robbanásszerűen fejlődő világához!

A magyar kormányok minősíthetetlen, csak saját rövidtávú politikai céljaikat szemelőt tartó Erdély-politikája közel 400000 székelytől veszi el a lehetőséget, hogy a fejlett európai gondolkodás áramlatába betagozódva, modern, nyitott és fejlődésre lehetőséget nyújtó életet éljen.

A rendelkezésre álló erőforrások egyenlőtlen elosztása Erdélyben, a szórványban élőket marginalizálta, a tömbben élő székelyeket meg retardálta!

Természetesen mindez nem jöhetett volna létre, ha az erdélyi magyarság képviseletét ellátni próbáló politikai erők nem lettek volna tevékeny részesei a mindenkori magyar kormányok kiszolgálásának! Történelmi bűne az erdélyi magyar politikusoknak, élükön Tőkés Lászlóval, hogy a helyi közösségi érdekeket felcserélték az egyéni érdekeikre. Ez alól talán kivétel Markó Béla, Tibori Szabó Zoltán és Egyed Péter.

Az elfecsérelt források hatalmas mennyisége és egyenlőtlen elosztása ellenére a szórványban olyan kulturális értékek jöttek létre, amelyekkel az erdélyi magyarság méltó módon csatlakozik Európa fő kulturális, művészeti áramlataihoz, elég csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház teljesítményét megemlíteni, de művészetileg szintén érdekes a Nagyváradon folyó munka. A kulturális integráció rendkívül jó példája a 2014-ben Kolozsváron alakult Shoshin Színházi Egyesület , Györgyjakab Enikő és Köllő Csongor kezdeményezése, amely megpróbál hidat építeni a modern európai színházi világ és a szórványban, falvakban élő magyarság között.

Az írás nem a szórvány magyarság és a székelység szembeállítását célozza és azt sem állítja, hogy a székelységben nem történtek olyan kulturális, tudományos, művészeti teljesítmények amelyek figyelemre méltóak, ilyen például a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház teljesítménye, vagy a Nemzeti Színház Marosvásárhelyen, azonban ezek nem rendszer szintű eredmények és sajnos semmit sem változtattak azon a katasztrófa szerű helyzeten, amelybe székelység önhibájából és önhibáján kívül került. A különlegesség, az egyediség és a kiválóság hite, keverve a nacionalizmussal, nem helyettesítheti, a fejlődőképességet, az integrációt, az innovációt. Az autonómia kérdése pedig egy olyan gumicsont, amely a végtelenségig rágható, nyújtható, azonban a véleményem szerint hasznot nem hozó. A területi autonómia az Európai Unióban nehezen értelmezhető, a kulturális meg megteremthető!

Azonban van egy rendkívül fontos szempont, amely nem hagyható figyelmen kívül, nevezetesen a nagypolitika alakulása és ezen belül az USA - Európai Unió - Oroszország viszonya, amelybe a székelység úgy keveredhet bele, hogy a nacionalizmusa miatt bármikor belesodorható egy Románián belüli etnikai konfliktusba.

Címkék: 

 

További cikkek

h i r d e t é s
;