„Már a beadványokra sem válaszolnak? Avagy miért nem hajlandók vizsgálni a kecskeméti KSE-botrány városházáig érő szálát?” − tette fel a kérdést október elején a parlamentben Polt Péter legfőbb ügyésznek Harangozó Tamás szocialista képviselő. Kifejtette, Király József kecskeméti önkormányzati képviselő 2016. január 18-án fordult a helyi ügyészséghez egy 54 millió forintos céltámogatás elszámolásával kapcsolatban, amely a városi tulajdonban lévő és azóta csődbe ment Kecskeméti KSE Sportegyesületeket Működtető Kft., valamint az önkormányzat között jött létre 2011-ben. Aláírója Zombor Gábor akkori polgármester és parlamenti képviselő volt. A 882-2/2011-es iktatószámú szerződés szerint a támogatást kizárólag az ifjúsági kézilabda-, az U20, valamint a junior kosár- és röplabdacsapatok működési költségeire használhatták fel. A támogatást a mellékelt nyomtatványon keresztül, szakmai beszámolóval, valamint hitelesített számlákkal és bizonylatokkal lehetett elszámolni - adta közre a 168ora online.

A pénz nagy részét azonban olyan javítgatott, kézzel írt számlákkal könyvelték le − látszik rajtuk a hivatali feljegyzés, miszerint a 882-2/2011-es számú támogatási szerződés terhére fizethetők ki –, amelyek nem működési, hanem marketingköltségről szólnak. Ez viszont a szerződés értelmében szabálytalan.

A számla kibocsátója a Pest megyei Kocséron, egy düledező kis házban bejegyzett építőipari vállalkozás, a Globe-Ép Kft. A cég felszámolás alatt áll, ügyvezető tulajdonosa ellen büntetőeljárás indult fiktív számlakibocsátásból eredő költségvetési csalás, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt, ugyanis − függetlenül az 54 milliós céltámogatás elszámolásától − több mint százmillió forint értékben bocsátott ki marketingszámlákat a kecskeméti önkormányzat tulajdonában lévő KSE Kft. részére. A perben hét embert vádolt meg a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség, az elsőrendű az önkormányzati cég ügyvezetője, a másodrendű pedig Vörösmarty Attila, a Fidesz kecskeméti alapszervezetének akkori elnöke és frakcióvezetője, Zombor bizalmasa. Ő a vád szerint a háttérből irányította a sportcég fiktív számlázáson alapuló gazdálkodását. A vég totális csőd. Az ügyészség szerint 452 225 175 forint a meg nem térült kár, ezenfelül 335 584 811 forint és kamatai erejéig indult polgári követelés a felszámolón keresztül a ki nem fizetett bérek, járulékok és szállítói tartozások miatt.

De vissza az 54 milliós céltámogatáshoz. 2016 februárjában a Legfőbb Ügyészség azt válaszolta Király József képviselőnek, hogy az általa tett feljelentés tárgyában kizárta Kecskemét, valamint Bács-Kiskun megye összes ügyészét, és a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészséget jelölte ki, mert Zombor Gábor egykori polgármester sógornője a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen ügyészként dolgozik. A szegedi ügyészség az alábbiakat válaszolta Királynak: „Tekintettel arra, hogy a beadványában írtak a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségen fenti szám alatt folyamatban volt, vádemeléssel befejezett ügyben lefolytatott nyomozás tárgyát képezik, a vádirati tényállásba illeszkednek és abban értékelést is nyertek, a beadvány egy példányát az iratokhoz csatolás, illetve a szükséges intézkedések megtétele érdekében a Szegedi Járásbíróság részére a mai napon megküldtem.”

Király nem értette, mi köze az utánpótlási céltámogatás önkormányzati elszámolásának a KSE Kft. büntetőperéhez. Hiszen az ő ügyében a Legfőbb Ügyészség költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást, míg a sportcég százmillióinak ügyében hűtlen kezelés a vád. Akkor a két ügy miként fedheti egymást?

És vajon miféle intézkedés céljából küldte meg az iratokat a nyomozásra kijelölt ügyészség a bírósághoz, amelynek nincs nyomozati jogköre?

Király a Szegedi Járásbíróságnak írt, 2016. április 9-én kelt levelében újra vázolta a tényállást, az ügyészséggel megjárt köröket, és arra volt kíváncsi, hol tart az ügye, milyen intézkedéseket tett a bíróság. Hónapok teltek el válasz nélkül. Közben levélben fordult az Állami Számvevőszékhez, hogy ellenőrizzék az 54 millió forintos utánpótlás-céltámogatás elszámolását. A számvevőszék egyik osztályvezetője azt válaszolta, hogy az Országgyűlés döntésére, valamint a kormány felkérésére végezhetnek ellenőrzést, ennek hiányában előre meghatározott terv szerint zajlik a munka.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Szegedi Járásbíróságról hónapokig nem érkezett válasz. Ezért Király 2016 szeptemberében ismét írt nekik. Erre már postafordultával kapott választ egy csoportvezető bírótól, miszerint a KSE Kft. ügyében hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények ügyében a járásbíróság a december 1–6. közötti időre tárgyalásokat tűzött ki. A képviselő, jobb híján, várta a büntetőper kezdetét, hátha abból kiderült, mi történt az 54 milliós céltámogatás elszámolásával és felelőseivel. A per kezdetét azonban 2017 februárjára halasztották. Király József akkor végighallgatta a nyilvános vádismertetést, de abban nem esett szó az 54 milliós utánpótlás-támogatásról, holott a Szegedi Járási Ügyészség egy évvel korábban arról tájékoztatta, hogy „a lefolytatott nyomozás tárgyát képezik, a vádirati tényállásba illeszkednek és abban értékelést is nyertek”.

Így aztán Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult: mindkettőjüket félretájékoztatták a szegedi ügyészek, hiszen összemosták a két ügyet, miközben ezt nem lehetett volna, és az 54 milliós közpénzsztori szőrén-szálán eltűnt. Újra kérte a csatolt dokumentumok – a szerződés, a számlamásolatok és a teljesítésigazolások − alapján az elszámolás kivizsgálását. Megint hónapok teltek el válasz nélkül. Így került Harangozón keresztül az ügy a parlament elé idén október 3-án.

Polt Harangozónak írt válaszából az derül ki, hogy a vádemelés alapjául szolgáló nyomozás keretében részletesen kivizsgálták a kecskeméti önkormányzat, valamint a KSE Kft. közötti támogatási szerződést és annak elszámolását is. „Ennek eredményeként büntetőjogi felelősséget megalapozó tényeket nem lehetett feltárni” − írta a legfőbb ügyész. Hozzátette, félreérthető volt a szegedi ügyészség 2016. február 11-i válaszlevele, amely szerint „az elszámolással kapcsolatos adatok a vádirati tényállásba illeszkednek és abban értékelést is nyertek”. Polt elismerte, hogy Király második, 2017-es beadványának sorsáról nem értesítette őt az ügyészség, de ez haladéktalanul meg fog történni. Azért megjegyezte: „A lényeges új tényt, illetve körülményt nem tartalmazó második beadvány válaszadás nélkül történő irattározása sem lenne eljárásjogi szempontból kifogásolható döntés.”

Ezzel egy időben Király a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségről is kapott egy levelet. Ebben értékelték a Legfőbb Ügyészségre küldött és hozzájuk továbbított, 2017 júliusában kelt második beadványát. Polt válaszához hasonlóan kifejtik: az 54 milliós támogatás elszámolása során bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, „tekintettel azonban arra, hogy a beadványában írt cselekmény kapcsán a vádemelést megelőzően külön feljelentést nem tettek, e vonatkozásban külön nyomozásmegszüntető határozat meghozatala sem volt indokolt”.

Király József dühöng. Szerinte hülyének nézik, elvégre mit lehet az egyértelmű ügyészségi tényállításon félreérteni? Ráadásul a 2016. január 18-án kelt első levele így kezdődik: „Az alábbi tényekkel megalapozott ügyben kérném a lelkiismeretes vizsgálatát, és egyben feljelentést teszek költségvetési csalás, számviteli fegyelem megsértése, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen az alábbi tényállás miatt.” Ez nem lenne feljelentés?

Az is kérdés: miért csak több mint egy év után derült ki hivatalos formában, hogy bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható? Hiszen − ha a nagy üggyel együtt ezt is kivizsgálták − ezt már tudniuk kellett volna a legelső feljelentésekor, miközben az elfogultság miatt épp más nyomozó hatóságot jelöltek ki.

Király József egyértelmű, hogy az ügyészség menet közben jött rá, itt bizony baj van, és jogi kozmetikázással próbálják elsimítani a nyilvánvaló büntetőügyet. Ezért kerülték ki, hogy nyomozást megszüntető határozatot kelljen hozniuk, hiszen abból kiderülnie, miként értelmezték az általa becsatolt marketingszámlákat és szabálytalan teljesítésigazolásokat.

A 168 Óra megkérdezte az akkori utánpótlás-szakosztályok vezető szereplőit, mennyit kapott 2011-ben az utánpótlás az önkormányzat 54 millió forintos működési támogatásából. Az ügy kapcsán kihallgatta‑e őket bármely hatóság? Egyikük sem kívánt névvel nyilatkozni, de válaszuk egybehangzó volt: nem kaptak egyetlen forintot sem, illetve hivatalos személy nem kérdezte őket az 54 milliós támogatás felhasználásáról. Megszereztünk két, összesen 28 750 000 forint értékű, a Globe-Ép Kft. részére kibocsátott marketing-teljesítésigazolást is, ezeken mindössze két promóciós célú mérkőzés időpontja szerepel, a sportág és a mérkőző csapatok neve azonban nem. Az adott időpontokban, 2011. március 23-án szerdán Debrecenben játszott bajnoki mérkőzést a Kecskemét felnőtt kosárlabdacsapata, 2011. március 26-án pedig a kecskeméti kosarasok a Salgótarján csapatát fogadták.

Nincs ebben semmi rendkívüli − mondta lapunknak néhány sportági szakember: a tao-pénzekből is úgy támogatják a felnőttsportot, hogy azt az utánpótlásra írják, vagyis a felnőttek elviszik magukkal a fiatalokat, de dupla költséget számolnak el. Ennél azonban több történt Kecskeméten, hiszen ekkora összegben valószínűleg a sztárjátékosok havi fizetését is az utánpótlás-céltámogatásból állták úgy, hogy a kézilabdások, valamint a röplabdások erről nem is tudtak.

De vajon mi okból „tüntette el” az ügyészség ezt az ügyet a nagyobb horderejű árnyékában? Kit és miért akartak megvédeni?

A város az ügy lezárásával mindenesetre felbátorodott: a közgyűlés októberben arról döntött, hogy az önkormányzat − egyik saját cégén keresztül − megszerzi a Kecskeméti Labdarúgó Club Közös Torna Egylet Sportiskola által alapított gazdasági társaság többségi részvényeit.