A döntés bejelentésekor a washingtoni külügyminisztérium a szervezet állítólagos Izrael-ellenességére és arra hivatkozott, hogy az UNESCO tevékenységében alapvető reformokra lenne szükség.

A külügyi közlemény szerint a 2018. december 31-től hatályos döntés meghozatala „nem volt könnyű”. Az amerikai álláspont szerint a szervezetnek „alapvető reformokra van szüksége”.

Washington az állandó tagság helyett megfigyelői státuszt kíván majd fenntartani az ENSZ párizsi székhelyű szervezetében.

Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata 2011-ben beszüntette a tagsági díj fizetését, mert a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. A pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt Washington 2013-ban elveszítette szavazati jogát.

Alapokmánya szerint az 1945-ben létrehozott és a 195 tagállammal és 10 társult állammal rendelkező szervezet a nevelés, a tudomány és a kultúra területén kívánja szolgálni a békét és a biztonságot a világban.

Ennek érdekében világszerte különböző programokat támogat, például az írástudatlanság leküzdése vagy a nők egyenjogúságának előmozdítása terén elősegítésére.

Az UNESCO dönt a világörökség helyszíneiről is, legutóbb júliusban a ciszjordániai Hebron városát nyilvánította a palesztin világörökség helyszínévé.

Az UNESCO főigazgatója sajnálatát fejezte ki Washington kilépése miatt.

Mély sajnálatát fejezte ki csütörtökön Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója amiatt, hogy az Egyesült Államok úgy döntött: kilép az ENSZ szakosított szervezetéből.

Washington kilépése veszteség az ENSZ-családnak, veszteség a multilateralizmus számára – reagált a főigazgató az Egyesült Államok bejelentésére.

Pár órával később Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő „bátor és erkölcsös” döntésnek nevezte Washington elhatározását, és közölte: utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse elő Izrael kilépését az UNESCO-ból.

vg.hu