Bírósági felszólítás a Tiborcz-cégnek: bújjanak elő a tulajdonosok!
A cégbíróság a minap megakasztotta a BDPST Zrt. változásbejegyzési kérelmét, mondván: csak akkor lehet tőkét emelni a luxusingatlan-kereskedésben, ha felfedik a vállalat tulajdonosi szerkezetét. - írja a valasz.hu.
Forrás: 24.hu
A társaság inkább visszavonulót fújt, hogy megőrizhesse „offshore-jellegét” – értesült a Válasz.hu.
Szeptember végén a Heti Válaszban igazoltuk, hogy bár a Fidesz 2009–2010-ben – még ellenzéki erőként – hadat üzent az offshore-nak, a párt holdudvara időközben rákapott a tulajdonosrejtegetésre. Cikkünkben négy ilyen módszert azonosítunk:
- alacsonyabb társadalmi státusú strómanok bevetése,
- klasszikus offshore-ozás (luxemburgi, liechtensteini vagy máltai érdekeltségekkel),
- profitelterelés a cégiratokban jelentéktelennek feltüntetett, illetőleg a dokumentumokból „kifelejtett” részvényesek felé,
- zárt tulajdonosi körű magántőkealapok indítása.
Világossá tettük, hogy a 3. technikát, vagyis a profitelterelést alkalmazza például a kormányfő vejével kapcsolatba hozható luxusingatlan-kereskedő, a BDPST Zrt. A társaság eddig nyolc nagy értékű ügylettel került be a hírekbe, s legalább öt ingatlan (a turai kastély, a belpesti Mahart-ház, a badacsonyi Ranolder-villa, egy orbánhegyi telek és egy Andrássy úti palotarész) máig a cég portfóliójába tartozik.
Az biztos, hogy a bejegyzéskor fizetett illetéket Tiborcz István magánbankszámlájáról utalták el, ám a zrt. végső haszonhúzója homályban tartja magát.
Ez úgy lehetséges, hogy a BDPST alapszabályában kizárólag a vállalatot formálisan létrehozó magánszemélyek szerepelnek névvel, a tulajdonosi körbe utóbb bekerült, a profit 95 százalékát maguk felé térítő úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényesek nem.
S bár – mint szeptemberben megírtuk – a cégbírósági nyilvántartás „tankönyvi” kijátszása, ha egy zrt. nem a friss tulajdonosi szerkezetét jeleníti meg a létesítő okiratában, a hatóságoknak nincs eszközük arra, hogy rendre összefésültessék az alapszabályt a vezérigazgatók páncélszekrényében őrzött részvénykönyvvel.
Ettől függetlenül a cégbíróságok azért próbálkoznak az efféle „titkosított” társaságok kifehérítésével. A BDPST Zrt. például 2017 augusztusában úgy döntött, tőkét emelne, ezért változásbejegyzési kérelemmel fordult a Fővárosi Törvényszékhez.
Az ügyben eljáró cégbíró azonban szeptember közepén hiánypótlási felhívást kézbesített, melyben figyelmeztette a társaságot, hogy az alapszabályban egyértelműen rögzítenie kell az aktuális tulajdonosi szerkezetet.
Mit gondolnak, hogyan reagált minderre a BDPST? Nem, még véletlenül sem leplezte le a zrt. mögött álló tulajdonosi kört.
A társaság október 10-i közgyűlésén az egyetlenegy részvényt birtokló vezérigazgató hatályon kívül helyezte a korábbi, tőkeemelésről szóló határozatot, majd megbízta a cég jogi képviselőjét, hogy vonja vissza a törvényszékhez benyújtott változásbejegyzési kérelmet. Vagyis teljes visszavonulót fújt, hogy továbbra is őrizhesse a BDPST „offshore-jellegét”.
