Bizalom és várakozások: mit gondolnak a magyarok a közvélemény-kutató intézetekről és a választás kimeneteléről?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Bizalom és várakozások: mit gondolnak a magyarok a közvélemény-kutató intézetekről és a választás kimeneteléről?

2026. április 10. - 16:17

Legújabb közvélemény-kutatásunk két kérdésre kereste a választ: mely kutatóintézetekben bíznak a magyarok, és milyen eredményre számítanak a következő választásokon a Fidesz–KDNP és a Tisza párt közötti versenyben. Az eredmények markáns törésvonalakat mutatnak nemcsak a politikai tömbök, hanem számos demográfiai csoport mentén is.

1. KÉRDÉS
A kampány során számos közvélemény-kutatási adat megjelent a választások kimenetelével kapcsolatban. Az alábbi kutatócégek közül te mely(ek) méréseiben bízol leginkább? TÖBBET IS MEGJELÖLHETSZ!

Megoszlás a teljes népességen, kormánypárti és Tisza-szavazók körében (%).

 

A közvélemény-kutatók megítélése erősen polarizált a politikai táborok között. A Medián a teljes népesség körében vezet (28%), ám a két tábor között szembetűnő a különbség: a Tisza-szavazók 41%-a bízik benne, szemben a kormánypárti szavazók 16%-ával. Szintén relatív magas a Tisza-táborban a 21 Kutatóközpont (31%) és a Závecz Research (24%) aránya is, melyeket a kormánypártiak jóval kevesebben tartanak megbízhatónak (8% és 2%).
A Nézőpont esetében pontosan fordított a helyzet: a kormánypárti szavazók 27%-a, a Tisza-szavazóknak viszont csupán 6%-a bízik benne (ez a legnagyobb mértékű asszimetria az összes intézet közül). Az Alapjogokért Központ szintén a kormánypárti tábor körében elfogadottabb (15% vs. 5%).

Demográfiai szempontból is érdekes mintázatok rajzolódnak ki. A Medián-ban a diplomások (40%) és a fővárosi lakók (38%) bíznak a leginkább, míg az érettségivel nem rendelkezők (22%) és a falun élők (12%) jóval kisebb arányban bíznak benne. A Nézőpont kivételesen erős a 60 éven felüliek körében (16%) és a nagyvárosokban (14%). A "nincs véleményem" választ a nők jóval nagyobb arányban jelölték (33%), mint a férfiak (15%), a közvélemény-kutatókkal szembeni általános bizalmatlanságot (“egyikben sem bízom”) pedig a kormánypártiak jelezték kiemelkedően magas arányban (35%).

 

A bizalom erősen polarizált: a Tisza-szavazók elsősorban a kormányfüggetlen intézetek számaiban bíznak (ezen belül is leginkább a Mediánban és a 21 Kutatóközpontban), míg a kormánypárti tábor a Nézőpontban és az Alapjogokért Központban bíznak átlagon felül (bár az utóbbinál valamelyest nagyobb arányban bíznak a Mediánban (16%).

2. KÉRDÉS
Szerinted mi lesz a választások kimenetele a Fidesz-KDNP és a Tisza listás szavazatainak vonatkozásában?

A várt különbség nagysága és iránya (Fidesz–KDNP vs. Tisza listás eredmény). Teljes népesség, kormánypárti és Tisza-szavazók (%).

A választási várakozások terén szintén mély törésvonal mutatkozik. A kormánypárti szavazók körében a 20 pontnál nagyobb Fidesz-győzelem a leggyakoribb várakozás (36%), míg ez az arány a teljes népességben csupán 14%, a Tisza-táborban pedig csupán 1%.  A Tisza-szavazók 41%-a ezzel szemben 20 pontnál nagyobb Tisza-győzelemre számít -- a saját táborának esélyeit tehát mindkét oldal rendkívül optimistán ítéli meg.
A teljes népességen belül a Tisza győzelmét várók összesített aránya (kb. 58%) jelentősen meghaladja a Fidesz győzelmét várókat (kb. 42%). Demográfiai bontásban a nagy arányú Fidesz-győzelemre nagy arányban számítanak a 40 évesnél idősebb korosztályokban és a falvakban élők (21%) körében. A nagy Tisza-győzelemre számítók aránya ezzel ellentétben kiemelkedő a 16–29 évesek, a diplomások (24%) és a városlakók körében. Szoros eredményre (0–5%-os különbség bármelyik irányban) a teljes népességnek csak 15%-a számít.

 

A saját tábor győzelmébe vetett hit mindkét oldalon meghatározó: a kormánypárti és a Tisza-szavazók egyaránt a nagy különbségű győzelmet tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

 


Módszertan: Országos reprezentatív közvélemény-kutatás. Mintanagyság: 1500. Adatfelvétel módja: mobil- és webapplikáció. Adatfelvétel ideje: 2026.04.09- 2026.04.10. Nemre, korcsoportra, iskolázottságra, településtípusra, régióra reprezentatív. A súlyozási eljárásban a 2024-es EP-választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezést is figyelembe vettük.

Forrás: Europion