h i r d e t é s


Egy elfelejtett ágazat: a honvédség

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Egy elfelejtett ágazat: a honvédség

2017. december 12. - 18:10

 

Nem csak a polgári egészségügyi helyzet katasztrofális, a biztonság is, ami nem egyenlő a "kerítéssel".

Az ország biztonságpolitikai helyzetének és a rendszerváltásnak a hatása a magyar honvédségre és a teljes hazai népességre.

A honvéd egészségügy egy időben része az ország egészségügyi ellátórendszerének és része a Magyar "Köztársaság" operatív védelmi rendszerének.

A rendszerváltás és a két nagyhatalom viszonyában bekövetkezett változás miatt, térségünkben a fegyveres konfliktusok valószínűsége jelentősen csökkent, miközben a gazdaság erővesztése következett be.

A magyar honvédség politikai és társadalmi jelentősége mindezek miatt erősen csökkent. A hadsereg elvesztette a belső válságok kezelésében korábban játszott szerepét (építő alakulatok, mezőgazdasági "front", katasztrófavédelem, stb.).

A hadsereg lassú, folyamatos forráshiány mellett végrehajtott leépítése, közel másfél évtizedet vett igénybe és még ma sem fejeződött be.

Ezt a terület képviselői megélték, de hosszú ideig nem találták meg a változásra a megfelelő választ.

A rendszerváltás hatása a honvédegészségügyre

A társadalmi átalakulás és a MH átalakulása több oldalról is komoly kihívást jelentett a honvédegészségügy számára. A honvédség állományának jelentős csökkenése az ellátórendszer teljes átszervezését igényelte. Mivel a változás - a számos bizonytalansági momentumtól terhelten – a MH-nél folyamatosan ment végbe, a honvédegészségügy is folyamatosan alakult át.

Kórházak kerültek át a védelmi szférából a polgári ellátás céljaira (Győr, Pécs), kórházak illetve intézetek kerültek összevonásra (Központi Honvéd KH, Budai Honvéd KH, vagy Közegészségügyi Intézet Katonaorvosi Kutató Központ, stb.), funkció és feladatrendszer átstrukturálásra (szanatórium-rehabilitációs intézet) került sor. 

A folyamatos átszervezések és a létszám csökkenése a szervezeti teljesítményt természetes módon csökkentették, de a csökkenés a hatékonysági tartalékok felhasználása miatt volt jelentős.

Az átszervezések miatt a szükséges beruházások nem kerültek befejezésre, vagy el sem kezdődtek.

Komolyabb problémát jelentett, hogy - a stratégiai sikerpotenciálok meghatározásának hiányában - az átszervezések miatt a szükséges beruházások nem kerültek befejezésre, vagy el sem kezdődtek.  Másrészt súlyosan érintette az ellátórendszer működését a polgári életben is jelentős gondokat okozó finanszírozási válság. 

A vezetés és a szervezeti elemek figyelme gyakran a károk minimalizálására és nem a teljesítmény optimalizálására irányult. Felerősödött az alrendszerek egoizmusa, a saját szervezeti elemek érdekeinek aránytalan, nem funkcionális mértékű érvényesítése. A folyamatos változás nem tette lehetővé a követelményekhez való igazodást, mert a követelmények is folyamatosan változtak.

A kihívások legnagyobbika a változások folyamatossága volt. A funkcionális felépítésű, erősen centralizált, erősen szabályozott hierarchikus szervezet számára a folyamatosan változó környezet igen nagy megterhelést jelentett.

A pro-aktív, a változásoknak elébe menő stratégiai vezetési technikákat a változások által kiváltott, követő operatív beavatkozások kiszorították.

A döntések előkészítése, a változások vezetése mind a legfelső, igen szűk vezető réteget terhelte.

A döntési szintek magasan tartása esetenként a döntéshozás jelentős lassulását, a döntéshozók, túlterheltségét eredményezte.  

A változó környezethez történő adaptáció a szervezeti elemek számára felülről irányított változásként ment végbe, mely esetenként a stratégiai koncepció elvesztését, a pillanatnyi szereplők számára, a szubjektív kapcsolati tőke igénybevételének felértékelődését, a szubjektív előnyök megjelenését jelentette, az objektív szükségleteken alapuló, teljesítményelvű átalakulás illetve a stratégiai célok kárára.

A kutatás-fejlesztés helye és szerepe a korszerű védelem-egészségügy működésében

A biztonság a modern társadalmak fejlődésének alapja. A védelmi rendszer számos eleme közül a fegyveres testületek elsődleges feladata az emberi agresszió különböző formái elleni védelem, de természetesen, mint kiképzett, és békében is feltöltött, létező szervezet, bármely más szükséghelyzet esetében is alkalmazható erőt jelent.

A védelem-egészségügy magában foglalja a klasszikus katona- és katasztrófa orvostan fogalmát, de annál több.

1998-ban került szóba először bevezetni a védelem-egészségügy fogalmát, amely számos vita kereszttűzében állt, de a fogalom a valóságos folyamatokat jobban leírja ezért egyre inkább tért hódít. A legfontosabb eltérés, hogy nem csak orvosi, hanem a kiterjesztett egészségügyi szemlélettel foglalkozik. Ugyanilyen fontos különbség, hogy a fegyveres testületekben (és nem csak a katonaságnál) illetve a szükséghelyzetekben előforduló sajátos egészségkárosító tényezőkkel és a károsodás megelőzésével, gyógyításával foglalkozik. Miután a civilizáció nyújtotta feltételek nem csak katasztrófa esetén hiányozhatnak, ezért a védelem-egészségügy sem nem tisztán katasztrófa egészségügy. 

Védelem egészségügy és a polgári egészségügy eltérő sajátosságai.

További megfontolandó sajátossága a védelem egészségügyi kutatásoknak, hogy míg a polgári kutatások a társadalom normális működése esetén fontos és szükséges kutatásokra koncentrál, addig a védelem-egészségügyikutatások a ritka, vagy csak potenciális veszélyek kezelésére is fel kell, hogy készüljenek, mivel a ritka, de igen veszélyes egészségkockázatok kezelése a társadalom hosszú távú működésének alapja. (A helyzet nagyon hasonlít az árvízvédelemre, ahol a rendszert a 100 évente előforduló legnagyobb áradásra kell felkészíteni.)

Feladatának végrehajtása közben, a katona a civilizáció nyújtotta védelmet nélkülözve tevékenykedik.

A katona tehát az a specialista, akit arra képeztek ki, hogy feladatát ellenséges fizikai, kémiai, biológiai és szociális körülmények között is végre tudja hajtani, lehetőleg az egészsége, és az élete elvesztése nélkül. A katonai felszerelés is úgy kerül kialakításra, hogy az ellenséges környezetben is szolgálja a feladat végrehajtását.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai nemzetközi szinten a védelmi képesség fejlesztésének megújulásához vezettek. Számos országban felismerték, hogy az alulról indukált, felülről elfogadott, számos vonatkozásában esetleges, gyakran a konzervatív szervezeti elemek

szűrőjén elakadó, spontán elemeket tartalmazó fejlődés helyébe egy a vezetési rendbe intézményesen beépített, felülről vezérelt fejlesztésnek kell lépnie.

A védelem-egészségügy feladata egyrészről, hogy a speciális feladatokat végrehajtó állomány egészségét megőrizze, helyreállítsa, másrészről az, hogy a populáció egészségét a szükséghelyzeti körülmények között is biztosítani tudja.

A honvéd-egészségügyi kutatás-fejlesztés, innováció feladatrendszerei.

A honvéd-egészségügyi kutatás-fejlesztés, (innováció) elsődleges feladata, hogy a Magyar Honvédség előtt álló kihívásokra olyan újszerű választ adjon, amely biztosítja katonáink számára a potenciális ellenség feletti fölény esélyét, ezzel küldetésük sikerét. Az elmúlt évek új kihívásai, a nemzetközi kötelezettségvállalás keretén belül végrehajtott operatív katonai tevékenységben való részvétel igazolta, hogy a hagyományosa rendelkezésre álló képességek nem elegendőek. Az újszerű kihívásokra újszerű válaszok szükségesek.

A honvéd-egészségügyi kutatások legfontosabb célja, hogy a katonai tevékenységhez kapcsolódóan jelentkező az egészséget vagy az életet veszélyeztető hatásokra, azok kezelésére, a feladatok végrehajtását nehezítő problémákra, hiányosságokra, a jövőben kialakítandó képességekre, vagy az új kihívásokra minőségileg új eszközöket, eljárásokat adjon a felhasználó kezébe, járuljon hozzá a feladat végrehajtás hatékonyságának növeléshez, a kockázatok csökkentéséhez. Az egészségügyi K+F, innováció rendszerének természetesen kiemelt figyelmet kell fordítania e kötelezettségek teljesítésére. A honvéd-egészségügyi kutatások további célja, hogy biztosítsa a kiképzési időszak egészségügyi ellátásának fejlődését, a katona számára a tudomány által lehetséges egészségügyi ellátást, az egészség megőrzést és a rehabilitációt.

A honvédegészségügy azonban egy időben része az ország egészségügyi ellátórendszerének és része a Magyar "Köztársaság" operatív védelmi rendszerének.



h i r d e t é s


;