h i r d e t é s

Eltűnt Matolcsyék ingyenhitele, mi lesz a cégekkel?

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam
a- a+

Eltűnt Matolcsyék ingyenhitele, mi lesz a cégekkel?

2017. április 25. - 18:22

Kis drágulást és futamidő-rövidülést hozhat a Növekedési Hitelprogram kivezetése a kkv-hitelek piacán. - írja a portfolio.hu.

Fotó: AFP Forrás: vg.hu

Illetve felértékelődik a fix kamatozású hitelek és a garancia konstrukciók szerepe

- hangzott el a vállalati és kkv-üzletágak vezetőinek mai panelbeszélgetésében a Portfolio Hitelezés 2017 konferenciáján. Az EU-források inkább kiegészítik, mint kiszorítják a banki hitelezést, miközben a fintech világ fejlődésével felértékelődik a határon átnyúló követelésérvényesítés biztonsága. 

Kis drágulást és futamidő-rövidülést hozhat a Növekedési Hitelprogram kivezetése a kkv-hitelek piacán, illetve felértékelődik a fix kamatozású hitelek és a garancia konstrukciók szerepe

- hangzott el a vállalati és kkv-üzletágak vezetőinek mai panelbeszélgetésében a Portfolio Hitelezés 2017 konferenciáján. Az EU-források inkább kiegészítik, mint kiszorítják a banki hitelezést, miközben a fintech világ fejlődésével felértékelődik a határon átnyúló követelésérvényesítés biztonsága. 

Mi határozta meg az elmúlt egy évet a vállalati hitelezésben? 

Takács Zoltán (FHB) szerint a piacot a verseny fokozódása, az FHB tevékenységét pedig a takarékszövetkezetekkel való kapcsolat erősödése jellemzi. Szabó Balázs (CIB) szerint az NHP kifutása és a nullás hitelek megjelenése,

valamint az ingatlanpiac felfutása határozta meg az elmúlt egy évet. Mindkettőjük szerint óriási kihívás a vállalatok számára a béremelkedés, illetve a megfelelő munkaerő megtalálása is. Eközben a bankok számára az alacsony kamatkörnyezet jövedelemkiesést jelent, amit volumennel nagyon nehéz kompenzálni.

Szabados Richárd (Erste) szerint az NPL-ráta radikális csökkenése, a teljesítő állomány növekedése (hitelezési fordulat), az ügyfelek számára ideális alacsony kamatkörnyezet és az ügyféltudatosság növekedése, az Ersténél pedig a vállalati üzletág felfutása határozta meg az elmúlt egy évet (az első háromba akarnak kerülni).

Kementzey Ferenc (Raiffeisen) többek között arról számolt be, hogy az alacsony kamatkörnyezetben 20%-kal tudták tavaly növelni teljesítő vállalati hitelállományukat. Szerinte a válság előttihez fogható kockázatok nem épültek fel, de a verseny és a rendkívüli pénzbőség kockázatokkal jár, az EU-támogatásokat például sok olyan vállalat is felvette, amely nem működött nyereségesen.

Hogy hatnak a nem kereskedelmi banki (EU-s) programok a hitelezésre? 

A kereskedelmi bankok nagyon sok lehetőséggel versenybe tudnak szállni az MFB Pontok által nyújtott visszatérítendő EU-forrásokkal

- mondta Szabados Richárd (Erste). Ez utóbbiaknak nagy az átfutási idejük, ugyanakkor nem zárják ki pl. a banki társfinanszírozást, a más banknál történő számlavezetést vagy éppen a bankok által nyújtható biztosítékokat.

Kementzey Ferenc (Raiffeisen) szerint a kiegészítő hatás nagyobb, mint a kiszorítási hatás, az EU-források által teremtett beruházások forgóeszköz-finanszírozási igényt is teremtenek.

Takács Zoltán (FHB) szerint éppen a magyar kkv-szektor azon szegmense kap megfelelő finanszírozást az EU-forrásokból, amely méretében még elmarad a bankok számára legérdekesebb körtől. Szabó Balázs (CIB) szerint olyan nagyságrendről beszélünk az EU-források kapcsán, amely a hitelezési aktivitás szempontjából már szignifikáns szám.

Melyik lesz a legdinamikusabb vállalati ügyfélszegmens? 

Szabó Balázs (CIB) szerint a kkv-k mutatják majd a legdinamikusabban növekvő hitelkeresletet. Kementzey Ferenc (Raiffeisen) ezzel egyetértve hozzátette: a multinacionális osztrák és német nagyvállalati körben is hisznek, illetve a projektfinanszírozásban is óriási fejlődés látszik.

Szabados Richárd (Erste) a mikro- és kkv-ügyfélkörben minimum 5%-os év/év volumennövekedést prognosztizál, a nagyvállalati szegmensre inkább stagnálás vár, a középvállalatok köre pedig kérdőjeles. Takács Zoltán (FHB) erős növekedést lát a hagyományos mikro- és kkv-ügyfélkörükben, így itt tovább erősítenének is. Az elmúlt évek hullámvölgyét a szektorban a fejlesztési források várható beáramlása miatti kivárás is okozta.

Mit hoz az NHP kivezetése? 

Szabados Richárd (Erste) szerint négy éve még nem hitték volna el, hogy hiteleik 40%-a egy termékben lesz nevesítve, márpedig jelenleg most ezt a helyszet, az NHP a kkv-hitelpiac nagy részét lefoglalta. Ennek ellenére még nem lehet eldönteni, hogy jó volt-e a termék, egy 10 éves futamidejű hitelről 3 év után ezt még korai megmondani.

Valószínűleg minden bank meglépi, hogy az NHP-t helyettesítő, fix kamatozású termékkel a piacra lép. Ez természetesen magasabb kamatozású az NHP-s hitelnél, hiszen más a forrás, fedezet szempontjából ugyanakkor nem várható érdemi változás.

A kis áremelkedés mellett kis futamidőcsökkenés várható, kissé túlzó ugyanis a felvett NHP-s hitelek futamideje. Kementzey Ferenc (Raiffeisen) szerint is felértékelődik a fix kamatozás iránti igény a kereskedelmi banki hitelek körében.

Szabó Balázs (CIB) szerint előbb-utóbb megtanulják a kkv-k, hogy valakinek a fix kamatozású hitelek árát fizetnie kell, a feltételrendszer pedig (futamidő, törlesztési ütemezés stb.) piacilag megalapozottabb lehet.

Takács Zoltán (FHB) szerint az NHP kifejezetten jó eszköz volt arra, hogy a vállalkozások elgondolkodjanak mérlegszerkezetükről és forrásstruktúrájukról. Az NHP által lehetővé tett tőkepótló jellegű finanszírozás új dimenziót nyitott.

Szabados Richárd (Erste) szerint a válság egyik tanulsága az volt, hogy a vállalkozások forgóeszköz jellegű hiteleket használtak fel beruházáshoz kapcsolódó célokra, és sokszor nem teljesítési spirálba kerültek.

Hogyan kellene változtatni a garanciakonstrukciókon? 

Kementzey Ferenc (Raiffeisen) az igénylés folyamatát hatékonyabbá, az igénybevételt egyszerűbbé tenné, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek jelentős javulást hoztak a garanciakonstrukciók alkalmazásában.

Szabó Balázs (CIB) ezzel egyetértve azt mondta, többek között a mikrovállalkozások esetében van még lehetőség előrelépésre. Takács Zoltán (FHB) szerint nem kiegészítő (többlet) biztosítékként, hanem likviditási biztosítékként kapják ma a garanciát,

ha ezen lehet változtatni, akkor közelebb juthatunk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hol húzódik a határ a hitelezhető és a nem hitelezhető cégek között.

Szabados Richárd (Erste) szerint Magyarországon a garanciakonstrukciók igénybevétele nemzetközi összevetésben nem alacsony, Takács Zoltánhoz hasonlóan úgy vélte, fel fog érdeklődni a portfóliógarancia.

A panelbeszélgetésen elhangzottak alapján idén várhatóan mérsékelt növekedés jön a vállalati hitelek piacán, aminek a kkv-hitelezés lehet a legdinamikusabb része.

Dányi Roland, a MAPI Fejlesztési Iroda Zrt. hitelezési üzletágvezetője többek között az alábbiakról beszélt előadásában: 

A kereskedelmi banki hitelezés és a visszatérítendő EU-támogatások nem konkurálnak egymással. Az EU-források jövője, hogy egyre inkább visszatérítendővé válnak, és amikor az EU-s programokban már megjelenik a visszafizetési kötelezettség, akkor egyre inkább a vállalkozói attitűd és felelősség is jelentős átalakuláson esik át.

Míg kapacitásbővítő és komplex élelmiszeripari beruházásokat is mindenki szívesen finanszíroz, a K+F tevékenységek támogatása vagy az infokommunikációs, felhőalapú online szolgáltatások fejlesztése is jobban megvalósítható visszatérítendő vagy vissza nem térítendő EU-támogatásokból.

A visszatérítendő EU-forrásoknak kedvez a vissza nem térítendőkhöz képest, hogy átfutási idejük gyorsabb, bizonyos eljárások közbeszerzés keretében történő lefolytatására nincs szükség.
A piaci alapú hiteltermékekhez képest a visszatérítendő EU-források hátránya lehet, hogy "dobozos" termékekről van szó, rugalmatlanabbak a feltételek, egyoldalú a kommunikációs és feltételkialakítási folyamat, valamint kevésbé átláthatók, kötöttek a feltételrendszerek és a támogatástartalom számítása.

Előnye viszont többek között, hogy vissza nem térítendő támogatás vehető hozzáigénybe, 0%-os vagy alacsony kamata a kevésbé potens vállalkozások részére is vonzó, jellemzően nagyobb mértékű idegen forrás igénybevételére ad lehetőséget, alacsonyabb a fedezeti elvárás és hitelfelvevőbarát a fedezetértékelés.

Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke tartotta a szekció második előadását, szerinte: 

Egyre komplexebb a világunk, egyre bonyolultabbak a hitelezési jogviszonyok is, és ez a komplexitás exponenciálisan nő. Ha versengő hitelezői helyzetről van szó, akkor ezt a versenyt az a hitelező nyeri meg, aki megfelelőbben biztosítja a követeléseit.

A PSD2 EU-s irányelv révén nem fog január 2-án tömegével elterjedni az online szerződéskötés a világban, de határozottan nőni fog az interneten kötött szerződések száma, a határon átnyúló jogérvényesítés és a szabad letelepedés, valamint a vagyon mozgatásának a szabadsága is nő.

A fintech világ elképesztő mértékben kiterjeszti a szerződéskötés földrajzi határait. Nálunk, de Európa-szerte is megérett a helyzet az iratok egyszerűsítésére, miközben sokkal nagyobb igény van a biztonságra, mint bármikor korábban.

Egy jogász ki akarja zárni a harmadik fél vagy ellenfél általi bizonyítás lehetőségét, és azt, hogy kizárja az adós gyors jogérvényesítésének lehetőségét. A cégek előszeretettel használják a közjegyzői okiratot a hitelezőik rangsorolására.

A közjegyzők garantálni tudják a határon átnyúló közvetlen jogérvényesítést, és az ehhez szükséges iratokat is biztosítják.

portfolio.hu