2025-ben a globális hőmérséklet a csendes-óceáni La Niña időjárási mintázat hűsítő hatásának köszönhetően nem érte el a 2024-es magasságokat. Az utóbbi 3 év azonban a világon valaha feljegyzett legmelegebb év volt és a Föld közelebb került ahhoz, hogy megszegje a nemzetközi éghajlati célkitűzéseket. Mivel az emberiség szénkibocsátása folyamatosan melegíti a bolygót, a La Niña hűsítő hatása ellenére 2025 sokkal melegebb volt, mint az egy évtizeddel ezelőtti hőmérsékletek. Ha csak hirtelen nem csökkentjük le a kibocsátásokat, elkerülhetetlenül további hőmérsékleti rekordokat fog előidézni – és súlyosbítani fogja a rendkívüli időjárást. Ha 20 évet előre megyünk az időben és onnan visszanézünk erre az időszakra, a 2020-as évek közepére, viszonylag hűvösnek fogjuk látni ezeket az éveket. Ha így folytatjuk, túllépjük az 1.5 Celsius-fokos globális felmelegedést.

A Copernicus Intézet és a Met Office brit időjárás előrejelző intézet adatai szerint 2025-ben a globális átlaghőmérséklet több, mint 1.4 Celsius-fokkal túllépte az 1800-as évek végi iparosodás előtti szinteket. Az iparosodás előtti időszak az az előtti időszak, mielőtt az emberiség nagy mennyiségű fosszilis üzemanyagot kezdett el égetni. Még ha enyhe eltérések vannak is a különböző kutatócsoportok számításai között, abban nincs vita, hogy a világ a hosszú távú melegedés felé tart. Ha továbbra is üvegházgázokat pumpálunk a légkörbe, akkor az üvegházgázok koncentrációja növekszik az atmoszférában, és a bolygó melegszik. Lehet, hogy a tavalyi év nem az eddigi legmelegebb év volt, de a globális felmelegedéshez kapcsolódó extrém időjárási események folytatódtak. Januárban a Los Angeles-i tüzek és októberben a Melissa hurrikán csak két olyan példa az rendkívüli időjárásra, amit bizonyos mértékig a klímaváltozás idézett elő.

A globális felmelegedés enyhítéséhez sürgősen csökkenteni kell az üvegházgáz-kibocsátásokat

A folyamatos melegedés miatt a világ közelebb kerül ahhoz a nemzetközi célkitűzéshez, hogy a globális hőmérséklet emelkedést megpróbáljuk 1.5 Celsius-fok alatt tartani az iparosodás előtti szintekhez képest: ebben egyezett meg 2015-ben majdnem 200 ország, elkerülendő annak a sokkal súlyosabb következményeit, amit a 2 Celsius-fokos melegedés hozna magával.

A jelenlegi adatok szerint úgy néz ki, hogy az évtized végére túl fogjuk lépni az 1.5 Celsius-fokos hosszú távú melegedést. A hosszú távú melegedés az emberi tevékenység eredménye, de egyes évek a természeti variabilitás miatt kissé melegebbek, vagy hidegebbek. Egy ilyen változó az El Niño és a La Niña időjárási mintázatok közötti váltás. Ezek főleg a Csendes-óceán időjárására vannak hatással, de az egész világon befolyásolják a hőmérsékletet. Az El Niño évek általában melegebbek, mint a globális átlag, míg a La Niña évek általában hidegebbek. Az El Niño növelte a hőmérsékletet 2024-ben, valamint kissé kisebb mértékben 2023-ban, és La Niña csökkentette 2025-ben. Az azonban aggasztó, hogy a La Niña évben is olyan magas volt a hőmérséklet. Az utóbbi 3 év jelentős különbségekkel globális hőmérsékleti rekordokat döntött. 2023 óta minden hónapban rekordok dőltek meg. A 2023-as hőmérséklet kiugrások meglepték a tudósokat, nem tudni mi lehet a jelenség mögött a szénkibocsátásokon és az El Niñon kívül. Az elméletek szerint a felhők és a kis részecskék, az aeroszolok változása, mert ezek kevesebb napenergiát sugároznak vissza az űrbe. Az, hogy 2025-ben megmaradt az extrém hőség azt mutatja, hogy vannak még megoldatlan kérdések. Azt még nem tudni, hogy az utóbbi három évnek vannak-e hosszú távú következményei. Bár a tudósok több rekordra számítanak az elkövetkezendő években, a klímaváltozás jövőbeni hatásai nincsenek kőbe vésve. Az üvegházgáz kibocsátás csökkentésével és az alkalmazkodással erőteljesen befolyásolhatjuk, hogy mi történik.

(Forrás: BBC News: https://www.bbc.com/)/Origo