Halálos a magyar autósok pénztelensége!

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

Halálos a magyar autósok pénztelensége!

2017. január 11. - 15:16
0 komment

 

Fűből és faforgácsból készült hamis fékpofákat foglal le a NAV, lassan nyíló hamis légzsákokra figyelmeztet a másik állami szerv, miközben állítja: milliónál is több magyar autóba kerül kétes eredetű alkatrész.

Hamis - Forrás: vezess.hu

Évente 300-350 ezer magyar rendszámos autóba szerelnek valakik gyanús fékalkatrészeket, a minőségük gyatra, akár életveszélyesek is lehetnek – kürtölte világgá a minap a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), majd így folytatta: a hamis féktárcsáknál és fékbetéteknél is háromszor több egyéb ócskaság épül be az autókba idehaza a csapágyaktól a gyertyákig.

Tényleg időzített pokolgépekben közlekedik a magyar? Honnan jön a tengernyi selejt, mennyivel olcsóbb a minőséginél, ki a felelős a helyzetért, és mennyi balesetet okoznak a kétes eredetű alkatrészek?

Mit hamisítanak leginkább?

Jellemzően a nagy mennyiségben és egyszerűbb gyártási technológiával előállítható alkatrészeket. Itt látható a hamisítványok toplistájának élmezőnye, mellettük az olvasható, hogy a teljes évi hazai forgalom hány százalékát teszik ki a becslések szerint az illegális termékek.

  1. levegő- és olajszűrők, 15-20 százalék
  2. kenőanyagok, 15-16 százalék
  3. fékalkatrészek (főként féktárcsák és tárcsafék-betétek), 7-10 százalék
  4. gyújtásalkatrészek (főként gyertyák), 5-7 százalék
  5. csapágyak, 4-5 százalék
  6. üzemanyag ellátórendszer elemek (főként dízel befecskendezők), 4-5 százalék

Ezek az értékek kizárólag a ténylegesen hamis termékek arányát mutatják, amiben nincsenek benne az ellenőrizetlen forrásból származó, vagyis ismeretlen minőségű termékek. Ha beleveszi ezeket is a HENT, akkor „a hazai gépjárművek mintegy 60 százalékát érinti az illegális kenőanyag-kereskedelem”. Amennyiben ez igaz, milliók közlekedhetnek hamisítványokkal az autójukban.

Kitől és mennyiért veszik a fenntartók?

Az internetes vásárlás terjedése az alkatrészpiacra is egyre jellemzőbb, a kispénzű, vagy csak simán spórolós üzemben tartók rengeteg különféle hirdetés közül választhatnak. Az árak pedig csábítóak, többnyire meg sem közelítik a márkaszervizek által a gyári alkatrészekért elkért összegeket. A széles kínálat ellenére a neten bogarászó autósok nehéz helyzetben vannak: a kétes eredetű olcsóság és a többségük számára túl drága megbízhatóság között próbálják megtalálni az optimális megoldást.

Ráadásul a hazai márkaszervizekkel kapcsolatban is akad rossz tapasztalat, nem is kell messzire mennünk példáért. Szerkesztőségünk egyik tagja az apró, de fontos alkatrész cseréje előtt felhívta a német autógyártó fővárosi márkaszervizét, ahol kérésére megmondták forintra pontosan, mennyi lesz a számla végösszege. A csere után pont a dupláját kérték, a munkafelvevő számonkérése elől pedig „az éppen szabadságon van” mondattal bújtak ki.

Mindezek ellenére jóval nagyobb eséllyel kerül minőségi alkatrész az autóba a márkaszervizekben, és a HENT szerint a „hiteles webáruházakkal” sincs gond, míg az egyéb netes hirdetési portálokat kerülendőnek tartják. Ezen felül „a természetes személyek üzletszerű tevékenysége személyes kapcsolatokon keresztül” és az autók rakteréből áruló „házaló ügynökök” a jellemző forrásai a hamisítványoknak.

Kovács Ferenc HENT-tag szerint utóbbiak „sajnálatosan értékesítenek alkalmanként legális független piaci szereplőknek is”.

Amikor konkrét példát kértünk konkrét összeggel a hamis és a márkalogós gyári alkatrészek ára közötti különbségre, ezt a választ kaptuk. „A konkrét termékkódra történő meghatározás nem került gyűjtésre, így annyit tudunk erre válaszolni, hogy az árak arányát adjuk meg: a hamis termék ára az átlagos minőségű és árfekvésű utángyártott termék 75-80 százaléka.”

Mi tesszük hozzá, hogy az utángyártott ára meg átlagosan 50-70 százaléka a márkalogós gyári alkatrészekének, de akad negyedáron is.

Az autószerelők és az állam felelőssége

A minél olcsóbb javítás keresése közben illegális forráshoz nyúló autósok mellett semmiképpen ne feledkezzünk meg a szerelők és az állami hatóságok felelősségéről. Rengeteg járműbe ugyanis az üzemben tartó tudtán kívül szerelhetnek hamisítványt, mire azzal szoktak visszavágni, hogy ha az autós „lehetne számla nélkül, olcsóbban?”- mondattal indít a műhelyben, nem várja el a számlával vásárolt, drága, minőségi alkatrész beszerelését. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy szóba sem kerül a felek között az ügyeskedés, egyes szakik mégis a legolcsóbb megoldást választják.

Itt jön be az állam felelőssége, hogy kit enged autót szerelni, és kit nem, ellenőrzi-e a vállalkozások törvényszerű működését, vagy hagyja az egészet.

Jelenleg hiteles nyilvántartása sincs a szerelőknek, Kovács szerint „az NKH honlapján megjelenő adatbázis szakértői elemzések alapján 30-35 százalékban pontatlan, valamint elavult kifejezéseket, fogalmakat tartalmaz. Az illegális járműjavítások fentebbi okok miatt különösen nagy veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára. „

Mindez nem jelenti, hogy mindenki márkaszervizbe kell, hogy szaladjon.  „Rengeteg tisztességes, jó autószerelő dolgozik az országban, bízzunk meg bennük, mondjuk el, hogy áfás számlát kérünk az alkatrészről, és a beszerelésről. Ha így dolgozik, onnantól övé a felelőssége annak, hogy valódi, jó minőségű alkatrészt szerel be, ezzel jelentősen lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy hamis terméket sóz rá valakire” – ad tanácsot Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke. Szerinte ezzel szemben „ma az a jellemző, hogy ha az autósnak alkatrészigénye van, megnézi a neten, kiválasztja a legolcsóbbat, megveszi, és elviszi a szerelőhöz. Vagy azt mondja a szerelőnek, hogy hát ez X forintba kerül a neten, te meg Y forintért árulnád, közelítsük az árat. Ekkor jön, hogy számla nélkül, és ki tudja mit szerel be.”

Tényleg minden nem eredeti alkatrésszel rosszul jár az autós?

“Egy hamis fékbetét vagy egy hamis légzsák, amely már alacsony sebességnél kinyílik, vagy épp túl későn nyílik ki, halálos kimenetelű balesetet okozhat. A leggyakrabban hamisított alkatrészek közé tartozó fékbetétekből találtunk már faforgácsból, sőt, fűből készült hamisítványt is” – válaszolta korábbi kérdésünkre a NAV. Ezzel párhuzamosan mindenki ismeri és idézi a mondatot: a kínai szalagon nappal lemegy a gyári csomagolásba szánt alkatrész, éjszaka meg pont ugyanott, pont ugyanazok a termékek elkészülnek más dobozba, töredékáron. Na, azt érdemes megvenni.

Mások úgy vélik, ha a kiválasztott alkatrész csak 70 százalékában olyan jó, mint az eredeti, ám ezért cserében csak a 70 százalékába kerül, az neki megéri. Kovács elutasítja ezt a megközelítést.

„A hamis alkatrészek vonatkozásában nem lehet belemenni annak tárgyalásába, hogy egyébként milyen lehet a minősége. A hamis vagy ellenőrizetlen forrásból származó pótalkatrészek akkora biztonsági kockázatot jelentenek, hogy nem lehet mérlegelés tárgyává tenni, vagy szociális szempontokat figyelembe venni. Az ellenőrizetlen forrásból származók esetében elméletileg lehetséges az, hogy a minősége egyébként megfelelő lenne, mert megegyezik bármely utángyártó gyártmányával, de miután ez közvetlenül nem ellenőrizhető a szállítási lánc folyamatossága alapján, így máris kockázatossá válik, mint bármelyik élelmiszer termék” – mondja a felvetésre.

Ennek ellenére kértünk tőle konkrét példát a hamis és az eredeti alkatrész minőségbeli különbségére. „Nehéz a tételes válasz, mert ritka az összevetés, de van pár példa. A hamis NGK gyertya mindössze éppen csak a működőképességet produkálja, és 1-2 ezer km után vége, míg egyes dízel befecskendező fúvókák már 500 km-t követően nem működnek. Fékek esetében nincs közvetlen ilyen hatás, hanem elsődlegesen a fékhatás gyengülése erőteljes, rövid időn belüli kopás jelentkezik, amit a használó autós nehezen tud azonosítani.”

Egymástól megkülönböztetni a hamis és az eredeti alkatrészt Kovács szerint nem is feltétlenül az autós feladata. Az ő dolga, hogy kizárólag biztonságos, létező adószámmal rendelkező piaci szereplőtől számlával vásároljon, ahol biztosítva vannak a fogyasztói jogai, és esetleges reklamációval is tud élni utólag. A magánszemélyek netes hirdetései nem ilyenek.

Mennyien sérülnek, vagy halnak meg hamis alkatrészek miatt?

„Nem létezik ilyen statisztika” – felelte a Vezessnek a HENT tagja, amikor azt kérdeztük: van magyar adat a hamis alkatrészek okozta balesetekről?

A KSH évente megjelenteti évkönyvében „személysérüléses közúti balesetek” címszó alatt azt a statisztikát, melynek egyik adatsora külön közli a műszaki hibából bekövetkező balesetek számát. Itt a legfrissebb diagram, szerény számokkal.


Személysérüléses közúti baleseteknél a megvizsgált műszaki hibás esetek száma (db, KSH)
Forrás: vezess.hu

Két probléma van vele. Egyrészt a műszaki hiba nem egyenlő a hamis alkatrész használatával, miközben arról egyáltalán nincs hazai adat, hogy a hiba minek volt a következménye. Másrészt a márkaszervizeket gyakrabban használó nyugat-európai autósok esetében az országátlag 6 százalék körüli, innen nézve gyanúsan kedvezőnek tűnik, hogy Magyarországon 0,5 százaléknál is kisebb az arány a személysérüléses balesetek között.

Az egyik lehetséges magyarázat szerint a hazai szabályozás csak kivételes esetben ír elő kötelezően gépjármű szakértői vizsgálatot. Egyik a halálos baleset, a másik a balesetben érintettek bármelyikének (leginkább a hibázónak) a kérésére elvégzett vizsgálat. Kovács szerint baleseteknél a helyszínelési szokás alapvetően rögtön a hibázó fél nyakába varrja a standard szöveggel az okot, ami jellemzően a relatív gyorshajtás, nem pedig az út és látási viszonyoknak megfelelő vezetési mód. A lehetséges okok között az út és a jármű viszonya, a jármű műszaki állapota nem is vetődik fel.

„A problémát tovább árnyalja a vizsgálatokhoz rendelkezésre álló anyagi források helyzete (erről ismerünk nem publikálható belső leveleket az igazságügy, a rendőrség, és az ügyészség között), valamint a tapasztalt és felkészült szakértők alacsony száma, a vizsgáló eszközök, infrastruktúra hiánya. Ezek a vizsgálatok nagy szakértelmet és drága eszközöket igényelnek, emiatt magas az összköltségük, így egyszerűbb a vétkesnek tűnő nyakába varrva a költségektől is megszabadulni” – állítja a HENT tagja, majd így folytatja.

„A lényeg, hogy szakszerű és tudományosan alátámasztott statisztikája ennek nincs hazánkban, de önmagában a hamisított alkatrészek is jószerével a véletleneken, és az ágazati ismereteken keresztül jelennek meg a felszínen, mert a hamisított termék eredetijének gyártója sokszor úgy viselkedik, mint a banki kártyacsaláskor a bank. Igyekszik nem nyilvánossá tenni az esetet.”


;