Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott 2016 júliusában egy keleti sün tüskéin újságpapírból tüzet rakott. A bántalmazás miatt az állat testfelületének legalább 80 százaléka megégett, és emiatt - a szakszerű orvosi ellátás ellenére - elpusztult.

Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, azzal a vádlott védője perbeszédében egyetértett.

A vádlott a tárgyaláson nem kívánt vallomást tenni, bűnösségét elismerte, de a cselekményére nem tudott magyarázatot adni. Megbánása a bíróság szerint így kizárólag formális jellegű volt, amelyet enyhítő körülményként nem tudott megfelelően értékelni.

A bíróság megállapította, hogy a vádlott az állatkínzás minősített esetét, bűntettét követte el, mert az állatnak különös szenvedést okozott, és az állat el is pusztult.

A büntetés kiszabásánál - amellett, hogy az állatok védelme állami, társadalmi és emberi kötelezettség - a bíróság azt is figyelembe vette, hogy az állatkínzás bűncselekménye attól igazán veszélyes a társadalomra, hogy aki képes egy állatot így bántalmazni, elpusztítani, az könnyebben, illetve sokkal nagyobb eséllyel követ el hasonló erőszakos cselekményeket embertársaival szemben is.

A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozatra.

(MTI)