Pletser Tamás, az Erste Bank energiaipari elemzője elmondta: a földgázárak most akár 10-20 százalékkal lefaraghatók lennének. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon 26 euró volt, mostanra viszont 19 euró körüli szintre állt be. 

Hasonló a helyzet a villamos energiával is. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, most pedig 41 euró közelében mozog. Így ennél az energiatípusnál is lehetséges lenne az 5-10 százalékos tarifalefaragás. A szakértő megjegyezte: a gáz esetében a teljes díjnak hozzávetőleg a felét, az áram esetében pedig mintegy 70 százalékát a hálózat és az ellátás fenntartásához kapcsolódó kiadások, illetve az adók teszik ki, magának az energiának költsége csak a fennmaradó hányad.

Szakértők megjegyezték: a távhő esetében hasonló a helyzet a gázárakéhoz, miután a hőerőművek nagy része földgázzal működik. Így az állam által megszabott hőtarifák is 10-20 százalékkal visszavághatók lennének, ha meglenne a kormányzati akarat.

A kormány azonban az egyre alacsonyabb nemzetközi beszerzési árak ellenére már négy éve nem mérsékelte a háztartási energiadíjakat. Ennek pedig feltehetően az oka az, hogy mostanra a kormányzat egyeduralkodó lett a lakossági gázpiacon. A háztartásokat – ez 3,4 millió ügyfelet jelent – ma már az állami gáztársaság, a Főgáz Zrt., vagyis új nevén az NKM Földgázszolgáltató Zrt. szolgálja ki országszerte. Emellett a kormányzat pozíciókat szerzett a lakossági áramellátási piacon is, az áram-nagykereskedelmi szektort pedig az ugyancsak állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. uralja. Vagyis manapság az állami cégek jutnak extraprofithoz az energiaszektorban. A korábban többször beígért, de mostanáig elmaradt rezsicsökkentés ezeket a több tízmilliárd forintos állami bevételeket apasztaná, ezért a kormányzat nem töri magát a háztartási tarifák mérsékléséért. (nepszava.hu)