Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget" 

- áll abban a közleményben amit kormányközeli vezetők, tudósok, művészek és a budapesti gasztrovilág nagy nevei adtak közre pénteken.

A szöveg szerint sokan soféleképpen alkotnak maradandót Budapesten, nincsenek is egy platformon minden ügyben, "egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét."

Ritkán olvasni ennyire eklektikus névsort. M. Tóth Géza animációs filmrendezőtől egészen Szuper Levente hokisztárig a legkülönbözőbb közéletben ismert emberek bukkannak fel rajta. 

Széchenyi-díjas tudósok és alkotók (mint Balogh Balázs, Batta András, Freund Tamás vagy Hámori József), Kossuth-díjas művészek (például Marton Éva, Miklósa Erika, Mezey Katalin és a Nemzeti Színházat vezető Vidnyánszky Attila) mellett az aláírók között találjuk a belvárosi divat- és éttermi élet jól ismert figuráit is. Baldaszti Péter, Zsidai Roy, a Nanushka márkáról ismert Sándor Szandra és Lakatos Márk is aláírták az ívet. 

Szerepel a listán Gőz László, a Budapesti Music Center igazgatója, Böszörményi-Nagy Gergely a Design Terminál igazgatója, Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója és György Péter esztéta is. 

A lista hosszú és változatos. Egyben a közlemény teljes szövege alatt olvasható.

"A Városliget megújításáért 

Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált. 

Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával,  Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával.  

Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol - nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.   

Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.” 

Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke 

Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész 
Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke 
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója 
Baldaszti Péter, üzletember 
Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész 
Bánáti Béla, építész 
Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára 
Barsiné Pataky Etelka, mérnök 
Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke 
Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész 
Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője 
Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője 
Budha Tamás, képzőművész 
Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja 
Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials 
Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző 
Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója 
Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója 
Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke 
Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója 
Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész 
György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója 
Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója 
Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus 
Hartvig Lajos építész 
Ilona Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész 
Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus 
Jurecskó László, művészettörténész 
Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész 
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója 
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója 
Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész 
Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója 
Kiczenkó Judit, irodalomtörténész 
Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész 
Kósa László, néprajzkutató, akadémikus 
Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész 
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója 
Lakatos Márk stylist, jelmeztervező 
Lantos Csaba, közgazdász 
Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa 
Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó 
Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője 
Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora 
Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója 
Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója 
Mezey Katalin, Kossuth-díjas író 
Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész 
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő 
Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész 
Murádin Jenő, művészettörténész 
M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező 
Nagy Béla, városépítész 
Novák János, a Kolibri Színház igazgatója 
Pados Gábor, az acb Galéria vezetője 
Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus 
Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke 
Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője 
Petrányi Zsolt, művészettörténész 
Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész 
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója 
Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész 
Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója 
Rockenbauer Zoltán, művészettörténész 
Romics Imre urológus, egyetemi tanár 
Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója 
Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész 
Skardelli György, Ybl-díjas építész 
Szabó Milán, sífutó olimpikon 
Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok 
Szuper Levente, jégkorongozó, 
Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész 
Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár 
Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója 
Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész 
Vass László, műgyűjtő 
Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója 
Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója 
Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember 
Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője 

444.hu