Ki gyógyítja meg a magyar egészségügyet?
Dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója, 2016 óta a Magyar Kórházszövetség elnöke, városunk díszpolgára, a Semmelweis-díj idei kitüntetettje 2017. november 6-án interjút adott az InfoRádiónak a magyar egészségügy helyzetéről. A kecskeméti orvosprofesszor úgy látja, hogy a kórházi ellátás színvonala a fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan javul, de továbbra is komoly probléma az egészségügyi szakdolgozók hiánya, a szociális ellátás leválasztásának kérdése és a hálapénz.
Kecskemétről szólva Svébis Mihály elmondta, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kórház mintegy 550 ezer ember ellátásáért felelős, és nagyon sok küszködéssel jár az ellátásuk megfelelő biztosítása. A gép-műszer-fejlesztések az elmúlt években a vidéki kórházakat is a XXI. században elvárható szintre emelték, de a humán erőforrás tekintetében lényeges problémák vannak. Sokszor erőn felül kénytelenek a kórházak a szakembereket megfizetni, ami az adósságállomány emelkedéséhez vezet - adta hírül a kecskemert.blog.hu.
Vidéken a betegutak is egyértelműen ki vannak jelölve szemben Budapesttel. A megyei kórházak a betegek 95-98%-át el tudják látni, a maradékért pedig a régiós egyetemi klinikák felelősek.
A nagyértékű berendezések nyújtott vagy 24 órás műszakban való üzemeltetésével jelentősen le lehetne csökkenteni a CT- vagy MR-vizsgálatokra való várakozás mértékét, mindez csupán pénzkérdés, a finanszírozó társadalombiztosítási kassza viszont keretszámokat határoz meg, amit nem lehet túllépni.
Manapság egyre ritkábban fordul elő az intézmények alulfinanszírozása. Például a laparoszkópos műtéteket pár éve még nem finanszírozta az OEP, de kiderült, hogy bár drágábbak, ma már viszont a megoldott finanszírozásnak köszönhetően rohamosan terjednek. Sajnos továbbra is fennáll, hogy vannak olyan eljárások, amelyeket nem teljes mértékben finanszíroznak, például a műtéti szövődmények és a szövődményelhárítás már nincsenek belekalkulálva a műtéti költségekbe.
Év végén ismét rendezni kell a kórházak adósságállományát. Szeptemberben 38 milliárd forint felett járt az adósságállomány, Lázár János miniszter pedig október végén 56 milliárd forintos adósságkonszolidációt jelentett be. Tavaly a konszolidációra szánt összeget megosztották: egy részét a lejárt számlák rendezésére, másik részét viszont pályázati alapon energetikai racionalizálásra vagy integrációs fejlesztésekre lehetett fordítani.
A kecskeméti kórház új szárnya (Fotó:Keszin.hu)
Miért halmozódik fel rendszeresen az adósság? Nem feltétlenül a rossz gazdálkodás miatt, sokszor rendszerszintű problémák okozzák. Például az újonnan megépült épületeknél az új légkondicionáló berendezések rengeteg áramot fogyasztanak nyáron, és ez nincs benne a költségvetésben. Vagy ha a teljesítményvolumen korlátot (TVK) meghaladó számú beteg érkezik, akkor a korlát fölött ellátott betegekért csökkentett finanszírozást kapnak a kórházak. De ha mondjuk több kórház közösen létrehoz egy mosodát, vagy az ellátási formákat elosztják, akkor ez ilyen strukturális átalakítások pályázatokból már finanszírozhatók.
A statisztika szerint Magyarországon egymillió emberre 17, Németországban 40, Ausztriában 32 kórház jut. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint mégsem kevés a kórházak száma Magyarországon, és az ágyszámokat ismét felül kellene vizsgálni, mert a területi ellátás nem megfelelő. Például Kecskemét 100 km-es környezetében még egy megyei kórház és hét városi kórház van. A kórházak sokszor szociális problémákat is felvállalnak, amit az aktív ágyakat foglalja le és ez nagyon drága. Szét kellene választani a kettőt, de amíg a szociális ellátórendszer infrastruktúrája nem áll rendelkezésre, addig ez nem oldható meg. Például Kalocsa és Kiskunfélegyháza városi kórházai tartozik Kecskeméthez, és Kiskunfélegyháza krónikus ágyai pillanatok alatt betelnek, és sokszor több hónapot is ott töltenek a betegek, de máshová nem szállíthatók tovább.
A kép illusztráció (Fotó: Getty Images)
Az elmúlt tíz évben 30%-kal csökkent az aktív ágyak száma. Az egynapos sebészetnél 1,1-es finanszírozási szorzó van és nincs felső korlát. Ez érdekeltté teszi a kórházakat az egynapos sebészetben. Az aktív ágyak terheltsége így csökkent. Kecskemét is pályázott ilyen egységre, amit a kórház területén belül rövidesen megépítik.
Svébis Mihály szerint a háziorvosi ellátásban praxisközösségeket kellene kialakítani. Ezekben több szakorvos dolgozik együtt, de az ellátás alapját képező szint infrastrukturális feltételeit meg kell teremteni. Egy ilyen rendszer kevesebb beteget küldene szakrendelésre.
Az orvoselvándorlás az elmúlt évben lecsökkent, a fizetések emelésével és az ügyeleti pénzekkel együtt már vonzó a pálya. Kecskemétre is többen visszajöttek. Az ápolók között is csökkent az elvándorlás, de végzett nővérből továbbra is nagyon kevés van, és sokan vannak a nyugdíjhoz közel. A gimnazisták számra egyszerűen nem vonzó az egészségügyi pálya. A fiatalok szemében vissza kellene adni a szakma presztízsét, de amíg a leterheltség és a mindennapi feszültségek a szakápolókon csapódnak le, ez nehéz.
A kép illusztráció (Fotó: Kettősmérce.blog.hu)
Bár Kecskeméten nincsenek nagy magánintézmények, ezért itt nem szipkázzák el az állami ellátás szakembereit, de országosan az a tendencia, hogy a magánellátás egyre erősödik. Míg korábban a patológus vagy a röntgenorvos volt a hiányszakma, ma már sebészből, érsebészből is kevés van.
A hálapénz kapcsán a professzor elmondta, hogy a hálapénz gátja az orvosképzésnek, mert az idősebb kollégák a maguk számára felhalmozzák a hálapénzzel járó eseteket, a fiatalabbaknak pedig nem jut hálapénz, de gyakorlatot sem szereznek.
Végül az e-egészségügyről az a véleménye, hogy Európában egyedülálló az a rendszer, ami a kórházak informatikai rendszerének összekapcsolásával most megvalósult. A rendszerből kiolvasott információk (kórelőzmények, korábbi gyógyszerek) a diagnózis gyors felállítását segítik.
