Visszatérő témája a nemzetközi közbeszédnek Kína globális térnyerése; most a keleti nagyhatalom csendben meg is nyert egy csatát riválisaival szemben. Sokéves küzdelem után Kína az olajár alakításában vezető szerepre tört, kétségessé téve az Egyesült Államok vezető pozícióját.

Legalábbis erre utal, hogy a Sanghaji Nemzetközi Energiatőzsdén (Shanghai International Energy Exchange, INE) a következő hónapban külföldi állampolgárok is köthetnek majd úgynevezett határidős olajügyleteket.

Kínai állampolgárok eddig is kereskedhettek, spekulálhattak tőzsdéjükön a fontos nyersanyaggal, de a sanghaji börze megnyitásával keletre billenhet a globális kőolaj-kereskedelem súlypontja. A kínai brókercégek már várják is az új befektetőket.

Június 13-án lépett életbe a rendelet, ami a külföldiek számára is lehetővé teszi a számlanyitást sanghaji olajügyleteikhez.

Az első tranzakciókat egy hónap múlva bonyolíthatják majd le. Ahogy a China Daily megírta, az első 24 óra leforgása alatt az állami tulajdonban álló Hungjüan (Hongyuan Co. Ltd.) pénzügyi vállalat vette jegyzékbe a legtöbb külföldi befektetőt.

Lapunk elérte a pekingi központú cég egyik munkatársát, Vang Jang vállalati jogászt, aki elmondta: egyelőre a régióból érdeklődnek.

Ez a brókercég munkatársa szerint változni fog.

– A kínai pénzpiac fokozatosan nyílik meg a külföldi befektetők előtt, ennek köszönhetően az elmúlt években gyorsan fejlődött

– mondta Vang, aki szerint szerencsés, hogy elsőként a nyersolajra lehet határidős ügyletet kötni. Úgy véli a vállalati jogász, a pénzpiac liberalizációja hozzájárul a kínai valuta, a jüan nemzetközi elterjedéséhez, ami hosszú távon legyőzi majd a külföldi befektetők kezdeti bizalmatlanságát.

A tényleges siker tehát még kérdéses, s nem véletlen, hogy Kína sokáig várt a döntéssel. Már az 1990-es évek elején elkezdődött a pénzpiac nyitása, ám Pekinget óvatosságra intették a nemzetgazdasági fejlemények.

A gazdasági növekedés lassulása, illetve a 2015-ben és 2016-ban a kínai tőzsdéken végigsöprő válság elriasztotta a nemzetközi tőkét, ebben a helyzetben pedig túl kockázatos lépés lett volna a piaci liberalizáció oltárán feláldozni a központi szabályozás eszközeit.

Ugyanakkor tavaly Kína kőolajfogyasztásban megelőzte az Egyesült Államokat, igazolva azt az ambíciót, hogy a globális piacokon nagyobb hatást gyakoroljon az árképzésre. Ez pedig komoly fegyvertény lehet, hiszen az évente 1,7 ezer milliárd dolláros olajpiac nagyobb torta, mint az összes többi nyersanyag piaca együttvéve.

Geopolitikai szempontból az olajpiacon nagyon nagy átalakulás zajlik

– mondta lapunknak Gerőcs Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének közgazdásza.

A szakértő szerint a globális politikai folyamatokhoz hasonlóan, az olajpiac is egy több pólusú rendszer irányába halad.

– Azáltal, hogy új olaj-referenciaindexeket hoznak létre a piac szerkezetének korábbi, hegemón jellege elhalványul

– fejti ki Gerőcs Tamás.

Az olajkereskedelem ugyanis nem szabad piaci elvek mentén történik, az árat elsősorban a tizenkét, főként arab országokból álló kartell, az OPEC határozza meg.

– A szervezet döntéseiben pedig az Egyesült Államok befolyása pedig, elsősorban Szaúd-Arábián keresztül erőteljesen megjelenik

– teszi hozzá a közgazdász. A sanghaji kereskedelem felélénkülésével a jövőben egy ettől különváló, a távol-keleti régiót felölelő pólus alakulhat ki.

Ennek alapja pedig a kereskedés pénzneméül szolgáló kínai jüan.

– A régióban zajló kereskedésben már most széles körűen használt pénzeszköz a kínai valuta

– folytatja Gerőcs Tamás. A közgazdász szerint a pénzpiaci tendenciák arra mutatnak, hogy hosszú távon Kelet-Ázsiában akár egy monetáris unió is létrejöhet.

Ahhoz viszont mindenekelőtt a külföldi tőke beáramlására lesz szüksége, de erre Kínának várnia kell.

Szunomár Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének szakértője elmondta:

a nemzetközi pénzpiacon Kína megítélése még mindig kedvezőtlen.

– Ezen szeretnének túllépni, így egyre több területen mutatnak aktivitást – jelentette ki a Kína-szakértő.

Szerinte a tőzsde nyitása csak egy példa, térségünkben például a kínai bankok megjelenése az igazán látványos.

– Az a korábbi elképzelés, hogy Kína csak beruházások formájában jelenik meg határain túl, megbukni látszik

– tette hozzá Szunomár Ágnes, aki szerint ennél jóval többről van szó, az ország a nemzeti és nemzetközi gazdaságok folyamataiban egyre meghatározóbb szereplővé válik.

mno.hu