Magyar szabadalom a polgári demokratikus hadikommunizmus, vagy a demokratikus, katonai jogállam?

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Magyar szabadalom a polgári demokratikus hadikommunizmus, vagy a demokratikus, katonai jogállam?

2017. november 15. - 07:55

 

Ez még a „modern”, magyar „polgáriasított hadikommunizmus”, vagy erőszakos, katonai, TEK- es, hadviselő jogállam?

Forrás: MTI / index.hu

A katonai demokrácia posztállami formájában a harc döntően politikai, jogi terepen, szimbolikus és verbális eszközökkel zajlik. A hatalom célja és eszköze a kommunikáció, amely jellegzetesen militarista, azaz harcos és vitézien elszánt, ha igaz, ha nem!

Elemi témája a sérelem, mindig védeni kell valamit, ami indokolja az állandó harci készültséget. Az Európai Unió ebben a kontextusban gyarmatosítja hazánkat, alávet bennünket, a nemzetközi tőke pedig extraprofitot csinál, kiviszi a pénzünket, elnyomja a hazai vállalkozókat.

A politika a sérelmek sokaságát tartja napirenden: visszatérő téma Trianon, a kulákok és a papok üldözése, a megtorlások. Sérelmeket okoznak a romák, a homoszexuálisok, a bevándorlók, kommunisták zsidók, románok szlovákok, Isten tudja kik még, és sokan mások.

A kommunikáció másik jellegzetessége az álcázás, a megtévesztés, a szavak ellentétes értelmű használata.

Már az is meghökkentő, hogy a NER „Legyen béke, szabadság és egyetértés” címmel jelent meg, holott éppen a harc, a korlátozott szabadság és a megosztás dekrétuma.

Ezen a nyelven a megsegítés lopást jelent, a békemenet harci masírozást, a siker pedig megszorítást.

A hazudozás tendenciózus és nyelvpolitikai szempontból programozott.

A kormányzat fő törekvése, hogy a határon kívülre helyezze az ellentmondásokat, így válik démonikus ellenséggé a brüsszeli bürokrácia és a nemzetközi baloldal.

Magyarországon a kulturális gyökerek is hozzájárulnak a harci jelmezben fellépő hatalom támogatásához.

A magyar kultúra mélyrétegeiben két társadalmi csoport, a fegyveres vitézek, harcosok (miles) és a békés földművelők értékei, normái halmozódtak fel. A harcos néprétegek nemcsak a kalandozások idején, hanem a török uralom alatti portyázásokban, a kuruc időkben, valamint a két háború közötti militáris mozgalmakban is jelentős szerephez jutottak.

Ezekre a hagyományokra tudatosan épít a „szabadságharcos” politika.

Szívesen használja régebbi korok szimbólumait. Arról persze kevés szó esik, hogy a kalandozások a Lech mezején, a harcok a Don-kanyarnál értek véget, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós tengernagy dicsősségére.

Egyébként a kormányzó párton belül is felismerik a rendszerjellemző vonását.

A szekszárdi trafik mutyit feltáró fideszes önkormányzati képviselő, 2003-ban mondta:

„azt gondoltam, indokolt egy olyan politikai irányítás, amely mutat katonai vonásokat, de abban bíztam, hogy ez nem tart örökké”.

Megerősíthetjük, a pártját otthagyó, elhagyó urat: a hadviselő demokrácia átmeneti állapot, a NER konszolidációja ugyanis nem lehetséges.

A katonai demokráciát újra polgári demokrácia váltja fel.

Címkék: 

;