Hasszán Rohani iráni elnök a Teherán és Budapest között rohamosan javuló kapcsolatokat hangsúlyozva úgy gondolja, hogy Irán és Magyarország hidat képezhet a jövőben a Közel-Kelet és Közép-Európa között.

Javad Zarif és Szijjártó Péter a két állam közötti egyre szorosabb együttműködés fontosságát hangsúlyozták a gazdaság, a kultúra, az energetika és az oktatás területén

-írja a Kitekintő.hu.

Az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke, Hasszán Rohani hétfőn fogadta Teheránban Magyarország külügyminiszterét, Szijjártó Pétert, olvasható az iráni külügyminisztérium közleményében. A megbeszélésen a két állam közötti kapcsolatok, illetve a közel-keleti régió aktuális problémái is szóba kerültek.

Rohani elnök hangsúlyozta, hogy az ország nukleáris tevékenysége a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete alatt áll, illetve elmondta, hogy a végső megállapodás aláírása reális lehetőség, amennyiben a P5+1 államaiban is megvan a kellő eltökéltség és akarat.

A terrorizmus elleni harccal kapcsolatban a probléma gyökere megoldásának szükségességét hangsúlyozta az elnök, amelyben a világ minden egyes államának részt kellene vennie. A terrorizmus felszámolása érdekében kooperációra van szükség. 

A bilaterális kapcsolatokat tekintve Rohani elnök kiemelte a két állam közötti javuló kapcsolatokat, illetve az együttműködési potenciált a politikai, gazdasági és kulturális kérdésekben, valamint hangsúlyozta Irán elkötelezettségét a kapcsolatok további elmélyítésében. Rohani szerint az Irán és Magyarország közötti szorosabb együttműködés egyfajta hidat képezhet a Közel-Kelet és Közép-Európa között.

Szijjártó Péter külügyminiszter a közel-keleti régió válságainak európai hatásait kiemelve hangsúlyozta, hogy Irán és egész Európa közös érdekekkel rendelkezik, és kifejezte abbéli hitét, hogy a közel-keleti problémák megoldásában Iránnak mindenképpen aktív szerepet kell játszania, nem maradhat ki ebből a folyamatból.

A Javad Zarif iráni külügyminiszterrel folytatott megbeszélés során a két politikus négy területet emelt ki, amelyeken a jövőben mélyítik az együttműködést. E négy terület a kultúra, az oktatás, a gazdaság, illetve az energetika. 

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a szankciók esetleges feloldásával megindulhatna Európa és Irán között az energetika terén való együttműködés, amely annak tudatában, hogy Irán a világ második legnagyobb földgázkészletével, illetve negyedik legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik, komoly előnyöket hordoz magában Európa számára, olvasható a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében. 

A magyar külügyminiszter üdvözölte a Nyugat megváltozott hozzáállását az iráni nukleáris programhoz, elmondta, hogy Magyarország támogatja az ilyen irányú erőfeszítéseket, és reményét fejezte ki aziránt, hogy a nukleáris megállapodás még a június 30-i határidő előtt létrejön. 

kitekinto.hu (Címlap: Forrás: kitekinto.hu)