Mást mond Lázár és mást az ellenőrök - Gyanús utakon az uniós pénzek

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Mást mond Lázár és mást az ellenőrök - Gyanús utakon az uniós pénzek

2017. október 11. - 15:27

 

Miközben Lázár János visszautasít minden gyanút, az uniós ellenőrök a magyar projektkiválasztás átláthatóságát és a beruházások túlárazását is aggályosnak tartják. - írja a nepszava.hu.

EU-s ellenőrzés a felcsúti kisvasúton. 444.hu

Magyarországon gyorsan zajlik az EU-s forrásokból finanszírozott projektek kiválasztása, magas a hazai költségvetésből érkező előlegek összege, viszont rendkívül lassan halad az uniós pénzek lehívása.

Brüsszeli statisztikák alapján nagyjából így lehet összefoglalni a 2014-2020 között hazánknak járó közösségi támogatások felhasználásának eddigi tapasztalatait.

A jelenlegi költségvetési ciklusban egyetlen EU tagállam sem hirdetett ki annyi uniós finanszírozásra kész projektet, mint Magyarország. Bizottsági adatok szerint a magyarok a 2014-2020 között rendelkezésre álló regionális pénzügyi keret 70 százalékát már lefedték nyertes pályázatokkal, és ezzel az aránnyal az elsők a 28 tagállam között.

Érdekes azonban, hogy a pénzlehívásban már nem jeleskednek ennyire a magyar hatóságok: az uniós büdzséből hét év alatt járó nagyjából 25 milliárd euró támogatási összegnek csak a 3,7 százalékáról nyújtottak be számlát Brüsszelnek, vagyis eddig 2,18 milliárd eurót kaptak a közösből.

Ebben a tekintetben az átlagosan 7,2 százalékos mutatót produkáló EU-átlag mögött kullog Magyarország.

Ez különösen annak fényében furcsa, hogy a magyar költségvetésből származó előlegek kifizetése ugyanakkor jól halad, és már az összes kifizetések 8 százalékán áll, ami valamelyest meg is haladja az EU-átlagot.

A regionális politikát jól ismerő szakértők szerint mindez többek között azzal magyarázható, hogy a projektekért felelős hatóságok Magyarországon jóval magasabb szállítási előleget fizetnek a projektgazdáknak, mint amennyit az Európai Bizottságtól azonnal visszaigényelhetnek.

Az EU regionális fejlesztési politikájának eredményeit értékelő jelentés szerint a tagországok a közbeszerzési eljárásokban követik el a legtöbb szabálytalanságot. Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahol a bizottsági ellenőrök a projektkiválasztás átláthatóságát és a beruházások túlárazását is aggályosnak tartják.

Már korábban nyilvánosságra került, hogy 2016-ban hazánk volt a listavezető a rendellenességek miatt kivetett pénzügyi korrekció összegének nagysága alapján.

A korábbi költségvetési időszakban elkövetett szabálytalanságok miatt zárolt 267 millió euró azonban nem veszett el, mert az EU előírásainak megfelelően időközben más programokra sikerült átcsoportosítani.

Ám Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a megkérdőjelezhető projekteknek csak kis része az, amelyeknek a megvalósítása során uniós előírásba ütköző szabálytalanság történik.

A felzárkóztatási támogatások jövőjére vonatkozó javaslatait 2018. májusában teszi le az asztalra az Európai Bizottság. Többen a regionális politika további decentralizálását, a tagállami hatáskörök Brüsszel rovására történő erősítését szorgalmazzák.

Ennek része lehet az egyszerűsített, számla nélküli költségelszámolás rendszerének a mainál szélesebb körű alkalmazása, amit egyesek feltételekhez, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz kötnének.

Lázár éles vitákra készül

Magyarországnak éles vitákra kell készülnie a következő, 2020 utáni uniós költségvetési időszak kapcsán – derült ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a parlament európai ügyek bizottságában elmondott éves beszámolójából.

A Brexit miatt ugyanis akár százmilliárd euróval csökkenhet az Európai Unió kohéziós támogatásokra is felhasználható kerete, másfelől várható, hogy a 2020-as uniós költségvetésben a vissza nem térítendő támogatásokról a visszatérítendőkre fog helyeződni a hangsúly.

Lázár szerint Magyarországnak politikailag meg kell akadályozni, hogy a visszatérítendő támogatások csak Nyugat-Európában hasznosuljanak, mint eddig.

A vitára való felkészülés már most elindult, így a kancelláriaminiszter rendelt például egy hatástanulmányt arról, hogyan hasznosult a 2007-2013 között Magyarországra érkezett 3500 milliárdos agrártámogatás. A bizottsági ülésen felmerült, hogy Brüsszel a 2020 utáni időszakban a felzárkóztatási forrásokat kötheti-e a jogállami elvek megvalósulásához.

Lázár szerint nem, mivel a kohéziós alapokat annak kompenzálására kapjuk, hogy a közös joggyakorlás érdekében lemondtunk bizonyos jogainkról, például a belső vámokról.

Lázár szerint ugyanakkor az unióban bizonyos politikai-tagállami csoportok „arra kaptak megbízást”, hogy a Kelet-Európában elköltött pénzek legitimitását meg kell kérdőjelezni, mivel ezzel saját befizetéseiket is csökkenthetik.

A kancelláriaminiszter továbbá élénken tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon kiemelkedő mértékű lenne az uniós forráslehívás kapcsán a korrupció.

Azt a leghatározottabban visszautasítom, hogy itt pofára menne a pénzosztás

 – válaszolt Lázár.

nepszava.hu



h i r d e t é s


;