Tisztán a jogi helyzetre lecsupaszítva: Orbán Viktor kormánya kétségbe vonta egy uniós döntés meghozatalának jogszerűségét, perre vitte a dolgot és vesztett. Ennek ellenére - mint épp harsogják - nem fogják betartani a nekik nem tetsző jogszabályt.

Ezen logika mentén játszottunk el a gondolattal, mi lenne, ha:

• a magyar telekommunikációs cégek mégiscsak számolnának fel roming díjat a külföldi telefonálásért,
• Mészáros Lőrinc nem vásárolhatna szabadon palotát, jachtot Horvátországban, mert a helyi kormány megtiltaná azt a magyaroknak,
• magyar orvos vagy programozó nem vállalhatna többé munkát Németországban, mert nekik megtiltják,
• az Unió mostantól nem adna egy fillért sem a magyar kormánynak a felzárkóztatási alapból,
• Hollandia vámokat vetne ki a magyar termékekre,
• Franciaország ezentúl nem teljesítené befizetési kötelezettségét az uniós kasszába,
• a magyaroknak vízum kellene, hogy beléphessenek Ausztriába.

És még hosszan sorolhatnánk a fiktív eseteket. A fentiek ugyanis - szerencsére - nem történhetnek meg, amíg Magyarország az Európai Unió tagja.

Ugyanis uniós jogszabály rögzíti a személyek, szolgáltatások és áruk szabad mozgását az EU-n belül, ahogy a kohéziós alapok működését és a befizetési kötelezettségeket vagy a roming díj eltörlését is. És még számtalan mást.

Több tízezer oldalnyira rúg már most is az uniós joganyag.

Természetes, hogy ennyi jogszabály között akad rossz, betarthatatlan, sőt, egyenesen káros is. Ahogy az is természetes, hogy a szabályok egy része a hatályuk alá tartozóknak néha kellemetlen, néha egyenesen hátrányos. Más részük pedig előnyöket nyújt.

A szabályok egy része komoly társadalmi támogatottsággal, elfogadottsággal rendelkezik, más részüket általános útálat vagy elutasítás övez. Mindez nem csupán az EU, hanem minden állam jogrendjére igaz.

Arra azonban – könnyű belátni az okát – senkinek nincs lehetősége, hogy a közösség minden tagjára egyként érvényes szabályokból kedvére mazsolázzon.

Ugyan ki akarná betartani – ha módja lenne az elkerülésére - a világbajnok, 27 százalékos forgalmi adó megfizetését? Azonban legyenek bár egyéni érdekek vagy jól megalapozott szakmai érvek az adófizetés megtagadása mögött - a renitens joggal számolhat a következményekkel.

Pontosan ugyan ez érvényes Magyarországra is az Európai Unióban.

Közös jogszabályaink nem betartása jogkövetkezményt von maga után - ezzel a szabályszegőnek számolnia kell. (Orbán nem volt rest megüzenni a civilek megbélyegzését szabotáló NGO-knak, hogy számíthatnak a törvény szigorára, ha nem tartják be a jogszabályt.)

Természetesen van másik út is: ha nem tetszik egy, vagy több jogszabály azt adott térségben/rendszerben, hát el lehet menni. El lehet vinni a vállalkozást adóparadicsomba, lehet autót venni ott, ahol kisebb a regisztrációs adó. Magyarország pedig, ha nem tetszik az uniós jog, hát példát vehet a britekről.

De érdemes a Hunxit betárazása előtt elgondolkodni azon, hogy szeretnénk-e, ha a fenti, most még fiktív példák mindegyike megtörténne. Mert az EU elhagyásának ez, és mág számos más, ezeknél is kellemetlenebb következményei vannak.

Látszik, a nagy hangú britek sem sietik el a leválást, igyekeznek minél többet megőrizni a nekik tetsző jogokból. Az EU-n múlik, enged-e nekik. Engedi-e, hogy szabadon válogassanak a tagállamok a joganyagból. Mert ha igen, ha mindenki következmények nélkül követheti a magyar példát, akkor nem évtizedeken, hanem heteken belül esik szét az EU.

b1.blog.hu