h i r d e t é s

Milyen lehetőségei vannak, és mire számíthat Budapest az EU-s támogatásokat illetően?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Milyen lehetőségei vannak, és mire számíthat Budapest az EU-s támogatásokat illetően?

2020. január 13. - 17:02

Megjelent egy hír, mi szerint "Orbán Budapest-terve: 100 nap türelem helyett kivéreztetés". Ezen a ponton érdemes végiggondolni, hogy mire jogosult és mire nem Budapest az uniós költségvetési struktúrában. 

Forrás: magyarhang.org

Miközben egyes hírek arról szólnak, hogy elkezdődött a főváros kivéreztetése az októberi ellenzéki sikert követően, addig Palkovics László miniszter szerint semmilyen döntés nem született a kormánynál az uniós források ügyében.

Döntés valóban nem született még a 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjairól. Mindössze ott tartunk, hogy a tagállami kormányoknak javaslatokat kell megfogalmazniuk és bemutatniuk azokat az Európai Bizottság előtt. A végleges uniós költségvetést pedig az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsnak, illetve az Európai Parlamentnek szükséges elfogadnia. Természetesen a decemberben munkába állt új Európai Bizottság is nyilvánosságra hozta a saját prioritásait, öt (politikai) célt emeltek ki: digitalizáció, klimavédelem, hangsúlyosabbá váló közlekedési és infrastrukturális fejlesztések, szociális terület és a polgár közeli Európa megvalósítása. A legutolsó célkitűzést azért érdemes külön is kiemelni, hiszen ide sorolhatók be leginkább a területi logikát követő uniós támogatások, amelyek között egyaránt megtalálhatóak a városok, a tengerparti területek és a falusi térségek is.

A budapesti városvezetés érthető módon elkötelezett az uniós fejlesztési források megszerzésében. Nem véletlenül emelték ki a főváros képviselői, hogy 2010 óta alig volt olyan jelentős budapesti fejlesztés, amelyet legalább részfinanszírozóként nem támogatott az unió. Fontos érvként hangzik el az is, hogy az unió jelenlegi gyakorlata szerint az uniós támogatások fel- és elosztásáról a tagállami kormányok döntenek, ez pedig azt jelenti, hogy Budapest valóban kiszolgáltatott a kormánynak ezen a területen.

Érdemes végiggondolni ezen a ponton, hogy mire jogosult és mire nem Budapest az uniós költségvetési struktúrában. Jelenleg az uniós költségvetés 76 százalékával az Európai Bizottság a tagállamokkal és a regionális hatóságokkal partnerségben gazdálkodik az ún. megosztott irányítás keretei között, elsősorban 5 nagy pénzalap felhasználásával. Ez az 5 nagy pénzalap a következő: Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés), Európai Szociális Alap (társadalmi befogadás és jó kormányzás), Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági felzárkóztatására), Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és végül Európai Tengerügyi és Halászati Alap. A Kohéziós Alapból például nem számíthat támogatásra a főváros, hiszen uniós átlagban is fejlett régiónak számít, így erre a forrásra nem építhet.

A többi pénzforrást az unió közvetlenül kezeli, ilyennek számítanak azok a támogatások, amelyeket uniós szakpolitikákkal kapcsolatos konkrét projektekre fordítanak, illetve azok a szerződések, amelyeket az uniós intézmények kötnek a működésük biztosításához.

Látható, hogy nemcsak Magyarországon, hanem számos más uniós szereplőnél felmerült a politikai szándék, hogy a városok esetében több forráshoz lehessen hozzájutni közvetlenül. Azaz elindult a gondolkodás arról hogyan kapcsolhatók ki a tagállami kormányok, és hogyan lehetséges közvetlenül pályázni EU-s forrásokért az uniós városoknak. Ezt ambicionálja a visegrádi országok főpolgármesterei által elindított együttműködés is. Azt a kérdést is  érdemes feltennünk, hogy ha elfogdjuk, hogy a kormány tényleg a főváros „elengedésére” készül, milyen módon kívánja a kormány egyfelől az adótörvények módosítását (az iparűzési adó olyan címkézését, amelyből kvázi kötelező jelleggel kellene finanszíroznia Budapestnek a közösségi közlekedést), másfelől kihagyni a fővárost az uniós források kedvezményezettjei közül.

De erről csak akkor tudunk majd bármi biztosat, ha hivatalos kormányzati álláspont is elhangzik.     

Hajdu Nóra elemzése / IDEA Intézet