Mindjárt itt vannak az EU-ellenőrök, de a felcsúti kisvasút még mindig tök üres
Ha szeptember 12-én, egy átlagosnak mondható, nem túl meleg, nem túl hideg kora őszi napon látogatott volna a Vál-völgyi kisvasúthoz az Európai Unió küldöttsége, megtapasztalhatta volna, milyen hangulata van fapados vasúti kocsiban egyedül zötykölődni Alcsút és Felcsút dombjai között. - írja a 24.hu.
Forrás: 24.hu
A vonat az Alcsútdobozi Arborétumtól a Puskás Akadémia stadionjáig és vissza 12 kilométert tesz meg a keskeny nyomtávú síneken. Minden megállóban 10 percet áll, aztán halad tovább a bokrok, hátsó kertek között. A szerelvény minden hétköznap háromszor teszi meg az 1 óra 20 perces kört a két falu határában.
Szép a vidék, de fél óra sem kell, hogy az utas unatkozni kezdjen, üres kocsi, üres megálló, sehol egy büfé, sehol egy extra program.
Az unió költségvetési ellenőrzési bizottságának tagjai szeptember 18-án érkeznek Magyarországra, előre bejelentkeztek a Vál-völgyi kisvasúthoz is.
Nem tudni, hogy a látogatásuk napján hányan váltanak majd jegyet a 600 millió forintos uniós támogatással (összesen 857 millió forintból) épült vonalra, de az így is egyértelmű, hogy nem lepik el az utasok az Orbán Viktor szülőfaluja és kedvenc stadionja között közlekedő vonatot.
Mint korábban megírtuk, a kormány az elmúlt napokban szokatlan hevességgel próbálta eltéríteni az EU-t attól, hogy ellenőrizni kezdje a felcsúti beruházást, Lázár János és Deutsch Tamás is brüsszeli támadásként értékelte a vizsgálatot. A bizottság azonban eddig az erős politikai nyomás ellenére sem változtatott a menetrendjén.
Az ellenőrök érkezése miatt biztosra vehető, hogy ismét előkerül a beruházás kihasználtságának kérdése. Ismert, hogy az átadás évében, 2016. májusa és decembere között
53 olyan nap volt, amikor senki nem váltott jegyet, hét napon át viszont a dízelmozdony és két kocsi úgy is elindult, hogy egy lélek sem utazott rajta a mozdonyvezetőn és a kalauzon kívül.
Figyelemre méltó, hogy az utaztatást végző cég mégis nyereséggel zárta a tavalyi évet. A kisvasút mögött elvileg a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll, a jegyekért kifizetett pénz viszont az alapítvány cégéhez, a Pro-Kvóta 2004 Nonprofit Kft.-hez folyik be.
Mészárosék a Pro-Kvótán keresztül vettek meg korábban egy környékbeli kastélyt, de ez a cég tulajdonolja a fociakadémia felcsúti ingatlanának egy részét is.
Fő tevékenysége az ingatlanhasznosítás, bérbeadás, sportlétesítmény-működtetés. Az összemosódó tevékenységi körök miatt nem lehet megállapítani, hogy a vasútbiznisz veszteséges volt-e, és ha igen, honnan pótolták a kiesést.
A cégadatok szerint ugyanis a Pro-Kvóta egész jó évet zárt 2016-ban. A cégnek 223 millió forintos forgalom mellett 87 millió forint nyeresége keletkezett, több, mint az elmúlt öt évben bármikor.
Az uniós ellenőröket valószínűleg nem az érdekli majd, hogy a Mészáros Lőrinc körüli focivállalkozások miként oldják meg a működtetés finanszírozását, hanem az, hogy a beruházás megfelelt-e a magyar fél által leadott pályázatban rögzített feltételeknek.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a júniusban azt mondta, hogy a kisvasutat előkészítő dokumentumokban évi 10 ezer, napi átlagra átszámolva 27-28 utast ígértek, nem pedig napi 2500-7000-et, ahogy azt a sajtóban sokáig írta.
Csepreghy állítása szerint a kormány nem verte át az EU-t az utasszámmal, tény viszont, hogy a pályázat szövegezése ezen a ponton meglehetősen homályosra sikeredett.
