Egyértelmű, hogy Görögország lesz a fő téma a G7 csúcs most kezdődő értekezletein.

A világ vezető hatalmainak pénzügyminiszterei és a központi bankok vezetői a héten Drezdában találkoznak, ahol a görög válságra is megoldást kellene találniuk.

A hét gazdasági hatalom képviselőiből álló csoport szerdán kezdődött ülése hivatalosan főleg a gazdasági növekedés, az adóelkerülés kezelése és a globális pénzügyi rendszer megerősítésének témáira fog összpontosítani. Ám sok politikai döntéshozó számára sokkal sürgetőbb kérdés az, hogy képes-e Görögország az eurózónában maradni, és ha nem, akkor a világ készen áll-e a válság kezelésére – számolt be a Bloomberg.

Az biztos, hogy Athénnak egyre kevesebb ideje maradt a megállapodásra a német vezetésű hitelezőkkel: Aléxisz Ciprasz miniszterelnöknek nagyon komoly gazdasági reformokat kellene bevezetnie a segélyalapok felszabadításához, még mielőtt a Nemzetközi Valutaalap nyújtotta hitel törlesztő részlete júniusban esedékessé válna. Ezért az Európán kívüli megfigyelők – például az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának tisztviselői – kénytelenek figyelmeztetni: beláthatatlan következményei lehetnek, ha Görögországnak és partnereinek nem sikerül elhárítaniuk az államcsődöt.

Noha a G7 csúcsnak nincsen felhatalmazása arra, hogy kezelje Görögország válságát, a találkozó összehozta az euróövezet három legnagyobb gazdasága, valamint az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tisztviselőit – ezen intézmények támogatták a jövő hónapban lejáró 240 milliárd eurós görög segélycsomagot is.

A helyzet súlyára jellemző, hogy Jacob L. Lew amerikai pénzügyminiszter péntek óta kétszer is beszélt Ciprasszal, és az amerikai minisztérium közlése szerint elmondta neki: ha Athén nem folytatja a válság kezeléért eddig lefektetett irányt, az nem csak Görögország számára jelentene azonnali gondot, hanem Európa és a globális gazdaság számára is bizonytalanságot okozna.

Az ülés házigazdája Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke. A találkozón részt vesznek francia, olasz, japán, angol, kanadai és amerikai kollégáik, valamint Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap ügyvezető igazgatója, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jeroen Dijsselbloem az Eurogroup vezetője is. Tekintettel arra, hogy a hét nemzet együttesen a világ gazdasági teljesítményének közel feléért felelős, Németország a drezdai ülésen globális témákkal (is) szeretne foglalkozni. Ez a Schäuble féle adósságcsökkentést és költségvetési megszorításokat foglalja magában, amelyeket Németország az euróövezetben és azon kívül is bevezetne.

Németország arra kívánja felhasználni a csúcstalálkozót, hogy rávegye az országokat: a globálisan elfogadott szabályok végrehajtásával pótolják pénzügyi szabályozásuk hiányosságait. Olyan nemzetközi reformok is szóba kerülnek, amelyek a nagyvállalatokat korlátoznák abban, hogy adóik minimalizálása érdekében a nyereségüket offshore területre vigyék, valamint olyanok, melyek az adócsalás elleni küzdelmet segítenék, mégpedig a kormányok közötti információmegosztással.

Schäuble arra számít, hogy az ülésen hazája megszorításközpontú megközelítése miatt kritikák érik. Az Egyesült Államok, amely szintén sürgeti Görögország problémáinak gyorsabb kezelését, célzást tett rá: Németország ragaszkodása ahhoz, hogy Athénnak a segély folyósításához meg kell felelnie bizonyos szempontoknak, szintén kockázatos.

Noha a G7-es országok tisztviselői eltérő stratégiát képviselnek, igyekeznek megnyugtatni egymást, hogy képesek közösen kezelni a helyzetet, ha nem is születne megállapodás Görögország ügyében. Christian Noyer, a Bank of France kormányzója kedden azt mondta: ő nem lát bankokat és biztosítókat érintő „különösebb” kockázatot abban, ha Görögország távozna az euróövezetből.

atv.hu / Bloomberg (Címlap: Forrás: sikerado.hu)