1. Fejtől hülye a kugli.

Össztársadalmi feladat, hogy legyenek a munkaerőpiacon megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek az ország, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében — hangsúlyozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az Objektív Kutató Intézet konferenciáján a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Az államtitkár előadásában úgy vélte, hogy a munkaerőpiacot a kereslet és kínálat egyensúlytalansága jellemzi, egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Kiemelte: Európában az egyik legnagyobb kihívás a gazdasági növekedés beindítása, a bővülés ütemének fenntartása, a foglalkoztatás növelése. Cseresnyés Péter szerint Magyarországon 2010—2015-ben bővült a foglalkoztatatás, csökkent a munkanélküliség, a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók nélkül is 4 millióan dolgoznak az országban. Hangsúlyozta, hogy a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését. Kifejtette: sikeres a 2013 elején bevezetett munkavédelmi akcióterv, amely a foglalkoztatókat támogatja különböző kedvezményekkel a hátrányos helyzetű munkaerő alkalmazása esetén. Az akcióterv évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, a munkáltatók terhei 357 milliárd forinttal csökkentek 2015 végéig, hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz a hátrányos térségekben lévő szabad vállalkozási zónákban nyújtott támogatási lehetőségek is — közölte.

Nos, ez a kormány akkora bizalmat kapott 2010-ben, mint a rendszerváltás óta SENKI! Akkor az volt a kérdés, hogy mit kezdenek ezzel a bizalommal. Sajnálatos módon azonnal kimutatták, hogy magasról tesznek erre az egészre. És ez jellemezte az eddigi eltelt hat évüket is. És ha csak a töredékét foglalkozott volna a kormány az elmúlt hat évben a magyar gazdaság versenyképességével és a munkaerőpiac problémáival, mint amennyi energiát fektetett az idegengyűlöletet szító kampányokba, akkor valószínűleg már nem okozna olyan komoly gondot a szakképzett munkaerő elképesztő hiánya. Mert talán jutott volna rá energia azokra az intézkedésekre, amelyekkel legalább enyhíteni lehetne a problémát és nem kellene több százezer szakképzett munkaerő betelepítéséről kellene most ötletelni kormányzati szinten.

Az idősebb generációkból talán még emlékeznek rá néhányan, hogy a szocializmusnak nevezett időszakban alacsonyak voltak a bérek. Nem azért, mert nem termeltünk értéket. Azért, mert eleve nem is fizették ki. Abból épültek a gyárak, az ingyen osztogatott lakások, abból volt olcsó az élelem, rezsi, és abból vált lehetővé az üdülés. Sok minden volt, ami mára már megszűnt. De nagyon téved, aki azt hiszi, hogy mindez ingyen volt. A meg nem kapott bérünkből lehetett előteremteni ezeket. Ismerős a rezsicsökkentés?

Aztán jött a mára már csak gengszterváltásnak nevezhető rendszerváltás. A Fidesz nagyon sokat tett ezért. A mi elmaradt béreinkből épült gyárakat, üdülőket, és mindent elprivatizáltak anélkül, hogy bérkorrekciót hajtottak volna végre. Ez az egyik, ha nem a legnagyobb kifosztása volt a magyar népnek tán a történelem folyamán! Úgyhogy maradtak nekünk az alacsony bérek, az árak meg számunkra a csillagos égbe szökkenve, elképesztő gyorsasággal felzárkóztak a nyugatihoz képest. A ma milliomosai pedig uralkodnak rajtunk a mi munkánk izzadságából rablott vagyonnal felettünk. 

Csakhogy azt felejtették el, hogy a gazdaságot sosem a tőke tartja fenn, hanem a kereslet!

Látták, nem megy a szekér. Szegény vállalkozásoknak igen nehéz lehet, csökkentsük a terheiket! Node ettől se a gazdaság nem pörgött fel, se az állami adóbevétel nem nőtt. A cégek a zsebben maradó pénzt nem forgatták vissza fejlesztésbe, vagy béremelésbe, hanem egyszerűen lenyelték.

Az eredményes működés nevében rejti az eredményt, azaz a pozitív üzleti működést, vagyis a profitot. Profit nélkül nem ad gázt az orosz óriás, nem termel villamos energiát az erőmű, nem szállítják és nem osztják el ezeket a javakat az érintett társaságok. Ha nem pozitív a szaldó, nem marad forrás a rendkívül tőkeigényes fejlesztésekre, új beruházásokra, de még a szintén nem olcsó szinten tartó pótlásokra sem. Rendkívül bonyolult, hatalmas eszközállományt megtestesítő műszaki rendszerekről, gyakran hosszú megtérülési idejű beruházásokról van szó ezekben az iparágakban, ahol a befektetett tőke megtérülésének esélye nélkül a beruházónak esze ágában sincs e hatalmas pénzeket kockáztatni.

A Fidesz-KDNP a 2010-es hatalomra kerülése óta magasról tesz az ország különböző problémáira, köztük az oktatási/szakképzési rendszer, az egészségügyi rendszer, az államháztartás reformjára, a gazdaság és ezen belül is legfőképp az adórendszer versenyképességére, így ma már nem csak a (trükkök százai nélkül) rekord munkanélküliség okoz továbbra is gondot, hanem az orbánista unortodox ámokfutás miatt egyre növekvő elvándorlás miatt a szakképzett munkaerő hiánya is.

A történetről a Hofi „vicc” jut eszembe, amikor a „rohadt mocskos kulákot ki kell irtani a faluból. Ja, a kulákkal együtt eltűnt a disznó, a kolbász, meg a tej, és a sajt. Azért, mert az a rohadt mocskos kulák értett ahhoz, amit csinált. Talán azért lett rohadt mocskos kulák.

És már nincs idő a szakképzési rendszer reformjára, hogy pl. ne funkcionális analfabéták kerüljenek ki a közoktatásból és a szakképzésből, a szakképzett munkaerő híján viszont nincs befektetés, nincs innováció, nincsenek új munkahelyek (mert kinek?), így tűzoltásra van szükség. Ebben a kényszerhelyzetben, amelyet a kormány saját magának okozott, teljesen szükséges döntéssé vált a „szakképzett munkaerő betelepítése”, ha már a magyar képes volt arra, hogy ennyire inkompetenseket és korruptakat juttattak a hatalomba. Akik lerombolták mindazt, amit immár negyedszázada épített ez az ország.

Nem is hiszem el, hogy létezhet illiberális demokrácia. Az csak valamiféle üres demokrácia lehet. Vagy nem is demokrácia egyáltalán. Talán olyan, mint a száraz víz. Vagy a hideg tűz. Értelmetlen és értelmezhetetlen. Valójában ez az egész nem más, minthogy Orbán Viktor és baráti köre szabályosan prostituálták az egész országot. Viktor benne a madam és mi vagyunk, mindannyian a lepedő akrobatái.

A kétharmados jogra hivatkozva személyes érdekeik szerint eltorzítva, eldeformálva restaurálták azt a kommunizmust, amelyet 1989-ben lebontottunk. Fideszék visszahozták. Aki nem hajlandó velük egy tányérból cseresznyézni, azt hazaárulónak, komcsinak titulálják, miközben több náluk a volt komcsi, mint bárhol másutt. Komcsi szülők mellett, vagy éppen a KISZ-ben titkárként volt hol szocializálódniuk. Vissza is építették azt, ami lebontásra került, a kommunizmus valamennyi ismérvével egyetemben. Legfeljebb finomított, vagy modernizált változatban. Némi radikalizmussal megspékelve. Amikor csak lehetőségük adódik rá, fel is tálalják.

Szerző: Ferincz Jenő / kanizsahir.hu