"Tiszta ágyat és tiszta asszonyt
Álmodik s vígan fölkacag,
Kicsit több bért, egy jó tál ételt,
Foltatlan ruhát, tisztességet
S emberibb szavakat."

/ Részlet, Ady Endre: Álmodik a nyomor című verséből./    

 A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete 2011-óta minden hónap utolsó vasárnapján meleg étellel várja a nehéz körülmények között élő debrecenieket. Így volt ez, ma is. 

Egy örömhírrel kezdünk. Hála az egy százalékos felajánlásoknak, a következő hónapokban  korábbiaknál több vendégünknek tudunk egy tál étellel segíteni. Szeretnénk, ha a jövőben senki sem menne haza úgy, hogy nem jutott a számára meleg étel. 

Tisztelettel köszönjük mindenkinek, aki az adója egy százalékát az egyesületnek ajánlotta fel. Sokat jelent ez a számunkra, elmondhatatlanul sokat. Hálásak vagyunk. 

Sajnos nagyon sokan vannak, akik számára hónap utolsó vasárnapja is arról szól, ételosztáson állnak sorban. Ők "csak" éhesek, szeretnének jóllakni. Ezért már másfél órával az ingyenes ételosztás kezdete előtt gyülekeznek a nagy költőnkről elnevezett téren. Fél tízkor már közel 100 sorszámot osztottunk ki, de egyre csak jöttek a vendégeink. A tér minden padja tele volt ételre vágyó honfitársainkkal. A nap végére 160 vendégünknek jutott töltött káposzta, péksütemény, friss kenyér. Tudjuk nem sok, de csak ennyit tudunk segíteni. Amit adunk azzal, nem tudjuk megváltani a világot, nem vagyunk képesek felszámolni a szegénységet. De már ha csak egy gyermekkel is kevesebb fekszik le ma este éhesen, akkor már megérte. 

A vendégeink tudják, hogy az egyesületünk  minden hónap utolsó vasárnapján meleg étellel várja a társadalom peremén tengődőket. A városvezetés hangzatos, de üres "Gondoskodó város" szlogenjétől még egyetlen éhes debreceni sem lakott jól. Ránk, civilekre azonban számíthatnak az emberek, tudják, ha esik, ha fúj, mindig meleg étellel várjuk őket. Amit ígérünk, be is tartjuk. Mi az elmúlt 15 évben egyetlen forint állami, vagy önkormányzati támogatást nem kaptunk. Mi nem a szelfiért segítünk. Önerőből és "szívemberek" pár ezer forintos adományaiból igyekszünk a magunk  lehetőségei szerint egy keveset segíteni. Fotóinkkal  nem magunkat akarjuk fényezni, hanem mind több embertársunkat szeretnénk megnyerni ahhoz, hogy a maguk lehetőségei szerint segítsenek. Szeretnénk hinni, hogy a közösségi oldalak megmondó emberei egyszer majd ráébrednek, hogy a sok-sok gyalázkodó szöveg helyett képesek lesznek ők is, érző emberként viselkedni. Olyan emberként, aki nem szólja le a szegényeket, aki nem "csóringerekként"  tekint azokra a nehéz sorsú felebarátainkra, akiknek nem jutott hely az élet habos oldalán. Nem észt oszt, hanem segít. 

Szomorú volt látni, hogy ma is nagyon sok gyermekes család érkezett az ételosztásra. Barátságos, kedves gyermekek, akik nem tehetnek arról, hogy szegény családba hozta őket a gólya. Minden gyermek kapott pizzát és édességet is. Egy hét év körüli kisfiútól egyik társunk megkérdezte, mikor evett utoljára csokit. Látszott, nehezet kérdeztünk. A fiúcska gondolkodott, törte a buksiját, majd szomorúan válaszolt: "nem emlékszem mikor ettem utoljára csokoládét". A mellette álló édesanyja "szabadkozott": "Sajnos nem futja csokira, nagyon meg kell gondolnunk, mire költjük a család bevételét. Sokat jelentett a kormány beiskolázási támogatása, de ez nem oldotta meg a mindennapi megélhetési gondjainkat. " 

Hálásak vagyunk mindazoknak a debreceni polgároknak akik adományaikat elküldték, vagy elhozták Petőfi térre. Nem is tudjuk eléggé kifejezni hálánkat ezért, mert " vannak még jó emberek", itt Debrecenben is. Jó látni, vannak  olyanok, akik önzetlenül segítenek a társadalom peremén élőknek. A szegénység sajnos még hosszú ideig itt él majd velünk, ténylegesen igaz, csak lépésről, lépésre haladhatunk előre. És az éhezésnek nincs pártállása.

Külön is köszönjük a Hajdúsági Sütödék Kft., és a Szováti Kemencés Pékség --Hajdúszoboszló segítségét, a sütemények ritka kincsek vendégeinknek. Ilyen finomságokat ők nem engedhetnek meg maguknak. 

Egy csodálatos debreceni család több éve hoz pizzát a gyermekeknek. Nevüket sem tudjuk, fotót sem engednek magukról készíteni. Ugyancsak nagy emberségről tesz tanúbizonyságot az a debreceni nyugdíjas hölgy, aki szintén rendszeresen hoz a gyermekeknek édességet, süteményt. 

A következő ételosztás időpontja: 2026.október 25. (vasárnap) 10.30--11.30-óra között.

Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással:

>>Várjuk a debreceni lakosok adományait is, elsősorban TARTÓS ÉLELMISZER-t - korlátlan mennyiségben -, gyümölcsöt, burgonyát, olajat, tisztítószereket;
>>Várjuk debreceni éttermek, pékségek, élelmiszerüzletek, felajánlásait, csatlakozását.
Egy jó és nemes ügyben kérjük a támogatásukat. Aki szeretne segíteni, támogatást adni, az alábbi telefonszámon jelezheti:
mobil (a hét minden napján): +36 30 9841 96 
Átutalással: Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete
számlaszáma: MagNet Bank ZRT 612 00261-11059802
A közleménybe kérjük beírni: ételosztás, 2026;

További információk a +36 30 9841 963 mobilszámon kaphatók.

Hisszük, hogy mind több debreceni honfitársunk szíve nyílik meg, és egyre nagyobb számban lesznek azok, akik segítik az egyesület munkáját.

Meggyőződésünk, hogy az emberi jóságra és szeretetre talán még soha nem volt olyan szükség szeretett hazánkban, mint napjainkban. A gyűlölködés, a kirekesztés nem vezet sehova.

Higgyünk közösen  a szeretet és az emberi jóság erejében.Egy kis melegségre és emberségre minden felebarátunknak szüksége van. Van, amit a boltban, pénzért nem lehet megvásárolni.

Bízunk abban, sokan gondolkodnak el a csoport által választott üzeneten:

"Az elesettekben az élet ajándékait lássuk, akikkel szolidárisaknak kell lennünk, s ekképp általuk mi is emberségesebbekké válhatunk!"

/Dr. Beer Miklós, nyugalmazott váci megyéspüspök/

Tukoráné Kádár Ibolya 
az egyesület vezetője