A résztvevők révült kábulat közepette – melynek vélhetőleg semmi köze a miniszterelnök szájhigiéniájához – arról számoltak be, hogy 2030-ra nemcsak Ausztriát, de több Európai országot is lehagyunk fejlődésben.

Van valami Orbán Viktor retorikájában, ami a józan gondolkodásra képes egyedeket nyugtalansággal tölti el. Egyfelől csak a legnyilvánvalóbb problémákat, mint az egészség-, az oktatás- és az igazságügy áldatlan állapotait és az idevezető nem egész nyolc év tendenciáit szemügyre véve.

Milyen perspektívákat adhatott övéinek és Magyarország egészének Orbán ezek tükrében?

Másfelől a lassan már unalomig fokozott menekültkrízis kérdése sem hagy minket nyugodni. Orbán Viktor az úgy nevezett Sorostervről is bizonyára részletesen értekezett a zártkörű ülésen. Hogy ennek a vélt vagy valós összeesküvésnek nyilvánosság felé még egyetlen épkézláb a hihetőség határát súroló részletet sem volt képes prezentálni, nem enged sok jóra következtetni.

Ha Orbánnak tudomása lenne bármiféle Soros Györgyhöz köthető konspirációról, akkor azt már régen átadta volna az ügyben illetékes hatóságoknak, csakhogy aztán a számára legkedvesebb megmentő pózát felöltve lépjen a nyilvánosság elé.

Minden valószínűség szerint, ami Orbán kezében van az egy egyre átlátszóbb blöff. Nagyjából akkora, mint a 2030-ra tett ígérete.

Pesszimistább kalkulációk azt mutatják, hogy a kormány jelenlegi pénzszórásával az is kérdéses, hogy a 2023-as évet jelen államformában érjük-e meg. Ahogy az is, hogy a népességünk mennyire apad le addigra.

Mindezek tükrében a kijelentés önmagában semmi mást nem jelent, mint hogy a következő bő 12 évben nem szándékozik a Fidesz távozni sem választási, sem egyéb módon a hatalomból.