A fideszes és a kormányzati elit színe-java viszont úgy ujjongott ettől, mintha nem lenne holnap. (...) Orbán magasztos elvek mögé bújva, tisztességes opportunistaként azt választotta, hogy belpolitikai hatalmi érdekeit helyezi az első helyre. Csatáit látszólag kizárólag a nemzetközi színtéren vívja, ahová magyar ellenfelei nem követhetik, ezzel sulykolva az ellenzék jelentéktelenségét. És azt, hogy ezekben a veszélyes időkben csakis ő tudja, mi Magyarország érdeke, mindenki más még a problémákat sem látja, ezért alkalmatlan a vezetésre. Ezt önti le a kormányzati kommunikációs gépezet elcsépelt népmesei elemekkel: egy kis ország felveszi a harcot a nagyok ellen, míg végül kiderül, hogy végig neki volt igaza.(...) Orbán konklúziója a fentiekhez hasonlóan szintén hatalmi logikából következik, hiába mutogat rá történelmi törvényszerűségként. “Megbukott a globális-liberális világrend” -- mondta a miniszterelnök. (...) Nincs itt másról szó, mint a jól ismert illiberális állam marketingjéről: azért kell szétbarmolni a demokratikus intézményrendszert, mert az zsákutca, új idők szelei fújnak, ahol biztos politikai vezetésre és ellentmondást nem tűrő államgépezetre van szükség. Pedig ez nettó hazugság, egyszerűen a lojális elit bebetonozásáról van szó. (...)

Az írást teljes terjedelmében ITT tudja elolvasni!

Forrás: http://kettosmerce.blog.hu/ / Kálmán Attila