h i r d e t é s

Orbán Viktor az üldözött keresztények előtt sem hagyta ki a migránsozást

Olvasási idő
5perc
Eddig olvastam
a- a+

Orbán Viktor az üldözött keresztények előtt sem hagyta ki a migránsozást

2017. október 12. - 15:04

Háromnapos nemzetközi konzultációt tartanak Budapesten a keresztényüldözésről, a felszólaló kormányfő keveset bajlódott az összefüggésekkel. - írja a zoom.hu.

Forrás: MTI Fotó: Illyés Tibor

Ami ott történik, az velünk is megtörténhet 

– mondta Orbán Viktor a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konzultáció nyitónapján.

Ez az konferencia, amelyet a kormány egyik kedvenc témájában szerveztek és amelyről napokig nem árultak el részleteket. Az eseményt az EMMI üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkársága (rövidítve: ÜKERHÁT) szervezte a budapesti Corinthia Szállóban.

Kifinomult jelenség

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy nem az európai keresztényüldözésről akar beszélni, aztán mégis annak jellemzésével kezdte. Szerinte az egy kifinomult jelenség, szóban zajlik, és azért nem mérhető ahhoz a régen elhallgatott jelenséghez, ami a világ más részein történik.

De ezzel a kormányfő meg is adta a felütést: üldözött, kisebbségben élő keresztény közösségek vezetői előtt beszélt, de nem nekik. Orbán kizárólag európai összefüggésekre volt hajlandó reagálni és világossá tette: magát akarja elhelyezni ismét egy európai diskurzusban, ehhez csak eszköze a hallgatósága és a téma.

Ismét harcot hirdetett a politikai korrektség ellen.

Azt mondta, a hite miatt sokat szenvedett magyaroknak őrállókként az a dolguk, hogy a dolgok mai folyásáról folyó beszédet kiszabadítsák a politikai korrektség és a szociálisan érzékeny máz világából. Az igazság a tények kimondásával kezdődik és sorolta a tényeket: miszerint tény, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás.

Öt elnyomott emberből négy keresztény, például Irakban 2014-ben, minden ötödik percben megöltek egy keresztényt a vallása miatt. És ezekről nagyon kevés híradás születik a világban.

Menekültpolitika

A miniszterelnök sem vesztegette tovább az idejét a keresztények szenvedésére, inkább rátért mondandója lényegére. Ezek a történések ugyanis globális folyamatokat jeleznek előre.

A közel-keleti, afrikai keresztény közösségek elüldözése azt jelenti, hogy a mi európai értékeink, az európai élet jövője, és a kontinens identitása is kockán forog. A legnagyobb veszély pedig a keresztény gyökereit megtagadó Európa közönye.

Ami ott történik, az velünk is megtörténhet.

Ezzel szemben Európa olyan menekültpolitikát folyat, hogy szélsőségeseket engedje be, és olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely megváltoztatja etnikai, kulturális és vallási összetételét, valamint identitását.

A magyar egy nem túl nagy közép-európai nemzet, nagyobb országokban azonban hiába vannak jóindulatú keresztény politikusok, ők nem elég erősek, nincs elég politikai erejük ahhoz, hogy cselekedjenek. Magyarország azonban más helyzetben van: ez egy stabil ország, kétszer nyert kétharmaddal a kormányerő, a gazdasági ereje stabil, és a közgondolkodása is józan – mondta Orbán Viktor.

Üzent nekik

Ezért tud segíteni a magyar kormány, és itt jött egy logikai csavar. A jóisten ránk bízta Európa ezen részét, és meg akarjuk őrizni kereszténynek.

Ezért így döntöttünk, hogy segítjük bajba került testvéreinket.

A segítség módja azonban fordított: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni

– mondta Orbán Viktor, aki hozzátette, nem használják a megszokott csatornákat, hanem közvetlenül az érintett egyházakat segítik, közvetítők beépítése nélkül.

Orbán Viktor elmondta, a segítség módjáról egyeztettek az érintett egyházi vezetőkkel, akik azt fejezték ki, hogy a szülőföldjükön való megmaradásukban lenne a legnagyobb szükség segítségre.

A kormányfő az eredmények között említette az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság létrehozását, az iraki város, Telsqof megrongált lakóházainak részbeni helyreállítására szánt 580 millió forintos támogatást, valamint az üldözött keresztény családok gyermekeinek szeptemberben indított ösztöndíjprogramot is.

(A kormány eddig megközelítőleg 3 milliárd forint elköltéséről határozott a keresztényellenes küzdelem céljaira, erről itt írtunk részletesen.)

A beszédét azonban ismét egy európai kiszólással zárta, innen is azt üzente a vezetőknek, hogy

tegyék félre a politikailag korrekt beszédmódot, és tegyenek mindent meg az üldözött keresztényekért, ami a hatalmukban áll.

Önérdekből

A kormány emberminisztere, a református lelkipásztorból politikussá lett Balog Zoltán, ha lehet, még plasztikusabbá tette, hogy a kormányt nemcsak az önzetlenség vezeti, amikor az üldözött keresztényekhez fordul. Mint mondta, ma már az a kérdés, van-e a keresztényeknek jövőjük Európában, amelyet a lelki-szellemi kiüresedés és a keresztények öngyűlölete jellemez.

Balog Zoltán is felszólalt. Forrás: MTI/zoom.hu Fotó: Illyés Tibor

Az üldözött keresztények megsegítéséről pedig azt mondta,

ezt mi önérdekből tesszük, az önök szenvedése nagy lehetőséget ad, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait, hogy azzal hogy látjuk,

mekkora érték és látjuk az önök példáján, mit jelent megőrizni a hitet.

Nem tudott elszakadni az európai, sőt, a magyar viszonyoktól Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke sem, aki beszéde elején felidézte Jézus szavait –

ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak

–, amelyek okán az üldözött keresztényt nem érik pánikszerűen a az ket identitásukban sértő történések.

Azonban a fizikai üldöztetésről gyorsan áttért a keresztény hitet kigúnyoló tettekre – amelyeket Európában, sőt, a mai Magyarországon is tapasztalni.

Minden üldözés hasonlóan kezdődött.

Most csak tiltják a keresztek kihelyezését, gúnyt űznek a keresztényekből, vagy a sajtó összehangoltan támadja azokat, akik nem értenek egyet értékeivel.

Ezek azonban később véres tettekbe torkollhatnak. Ez zajlik ma Magyarországon is

 – mondta Veres András, aki szerint ezért érezzük jobban Magyarországon a keresztény testvérek szenvedéseit, mint például egyes nyugati társadalmakban.

Háromszázan

A keresztényüldözésről azonban nemcsak magyar politikusok és egyházi vezetők beszéltek Megszólalt egy nálunk tanuló nigériai diák, John, aki a hazájában élő keresztények Boko Haram alatti szenvedéseiről beszélt.

Felszólalt egy iraki hallgató is, aki az év elején térhetett vissza az Iszlám Állam uralma alól felszabadított keresztény városba, Karakosba.

A konzultációra 300 vendéget vártak, 30 országból 160 külföldi meghívottal. A külföldi egyházi vezetők közül jelen lesz Raphael I. Sako, a babiloni káld katolikus pátriárka, II. Efrém Ignác, antióchiai szír ortodox pátriárka és III. József Ignác Júnán, antióchiai szír katolikus pátriárka is.

Az eseményen felszólal még Szabó István, a dunamelléki református püspök is. De felszólal Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója is, Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja és Hölvényi György,

az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke, Szíjjártó Péter külügyminiszter, valamint Rétvári Bence az EMMI parlamenti államtitkára is.

zoom.hu