Amíg a III. világháború előkészületei zajlanak Moszkvában, az Európai Unió tagállamának miniszterelnöke, Orbán Viktor – a NATO tagságát is kockáztatva – meglehetősen furcsa barátkozást, üzleti vállalkozásokat folytat a „világ urának” becézett Vlagyimir Putyinnal orosz elnökkel, a KGB egykori alezredesével.

Oroszország a mai napig tagadja, nyugati és ukrán források szerint a Krím elcsatolása óta fegyverrel, ellátmánnyal és zsoldosokkal támogatták a szakadár ukrajnai területeket. Most, a legutóbbi hetekig azonban egyszer sem fordult elő, hogy az orosz haderő nyíltan, elismerten tüzet nyitott volna ukrán katonákra, ezért a legutóbbi események sorozata fordulópontot jelenthet a korábbi, közvetett hadviseléshez képest.

A mostani események az Azovi-tengert és a Fekete-tengert összekötő Kercsi-szoros körül alakultak ki; a szoros a Krím és Oroszország Krasznodari területének határán húzódik, olyan fontos ukrán kikötővárosokat köt össze, mint Mariupol és Odessza. Mint ismeretes, 2014 márciusában (megszállás, majd egy népszavazás után) Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, így lényegében a Kercsi-szoros feletti, közvetlen irányítást is megszerezték. Putyin parancsára egy hidat is építettek Oroszország és a Krím közé, ami idén májusban nyílt meg a civil forgalom számára. Mindezek ennek ellenére egy 2003-as megállapodás alapján eddig többé-kevésbé hagyta Moszkva, hogy az ukrán kereskedelmi- és hadihajók szabadon mozogjanak az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közt, bár időnként az ukránok reklamáltak amiatt, hogy az orosz határőrség és haditengerészet zaklatja őket. Az elmúlt hetekben az ilyen jellegű "zaklatások" viszont egyre gyakoribbak lettek, ukrán képviselők megvádolták az oroszokat azzal, hogy blokád alá akarják vonni a térséget. Igazuk lett: a múlt héten az oroszok egy hatalmas olajszállítóval eltorlaszolták a Kercsi-szorost.

A döntésre azután került sor, miután egy orosz hadihajó (nagy valószínűséggel szándékosan) nekiment egy ukrán vontatóhajónak (az incidensről készült videó alább tekinthető meg). A vontatóhajóval haladó két ukrán tüzérségi hajóra az orosz parti őrség tüzet nyitott, majd mindhárom hajót megrohamozták az FSzB (az orosz  hadvezetés különleges feladatokra kiképzett, felségjel nélkül harcoló egységei), elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vitték őket.

Ukrajna teljes harckészültségbe helyezte hadseregét orosz agresszióra hivatkozva, Oroszország viszont azt nyilatkozta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök szándékosan provokálta az orosz katonákat azzal, hogy "veszélyes manőverek" elvégzésére utasította a hajókat, mivel közeleg a választás és népszerűségét akarja növelni. Az incidensben az oroszok szerint három, az ukránok szerint hat ukrán tengerész sérült meg, a három hajó összesen 23 fős legénységét őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük, "törvénytelen határátlépés miatt."

Következik a nyílt orosz-ukrán háború?

Az ukrán kormány a 60 napos hadiállapot bevezetésén felül arra kérte a NATO-tagokat, Amerikát és az EU-t, hogy adjanak "határozott választ" az "orosz agresszióra" és fontolják meg újabb szankciók kiszabását. Porosenko elnök rendkívüli ülést hívott össze magyar idő szerint hétfő 15:00-ra, hogy a kialakult helyzetet megtárgyalják. Hangsúlyozta:  „Előfordulhat, hogy Putyin általános támadásra készülnek Ukrajna ellen…, ami biztos: mi nem készülünk megtámadni Oroszországot.”

Megkérdőjelezhető viszont, hogy Oroszország a nyílt támadásra vetemedik, hogy közvetlenül megtámadja Ukrajnát, hiszen szinte biztos, hogy sosem látott gazdasági szankciókat és akár a NATO részéről történő ellentámadást is megkockáztatna vele a Putyin-kormány. Sokkal valószínűbb, hogy a közvetett adok-kapok folytatódik, viszont az oroszok locsolnak még egy kis "olajat" a pislákoló konfliktus tüzére: 

Európa tétlenül szemlélné Ukrajna elfoglalását?

Valószínű, hogy Oroszország már régóta készült arra, hogy elzárja az Azovi-tengert Ukrajna elől, mellyel lényegében kettészeli az ukrán haditengerészetet, hiszen a flotta egy része a Fekete-tengeren, másik része az Azovi-tengeren működik. Az ukrán flotta csak 12 hajóból áll, ennek negyedét tegnap egy csapással elfoglalták az oroszok, így nincs rá reális esély, hogy erőszakkal érvényt tudjanak szerezni akaratuknak. Mariupol szinte közvetlen közelében van a szakadár területeknek és bár 2014-ben az ukrán hadsereg visszafoglalta, azóta folyamatosan a lázadók támadásai alatt áll. Előfordulhat, hogy az ellátmányi lánc részleges elvágásával Mariupol védelmét akarja gyengíteni Oroszország egy nagyobb szakadár támadás előtt.

Könnyen lehet, hogy Oroszország csak a 2019. márciusi választásokra készülő Porosenko népszerűségét akarja aláásni, ez több eszközzel – a háborús körülményekkel járó megszorításokkal - is biztosítható: ha Mariupol elesik, az erős hadsereggel kampányoló politikus egyik ígérete máris megsemmisíthető. Ha a rendkívüli állapot a polgári lakosság mindennapi életére is hatással lesz, például a mozgási szabadság valamilyen korlátozásával, az elnök újraválasztási esélyei szintén csökkenhetnek. Mindez pedig az ukrán kormányt fasizmussal és katonai diktatúra gyakorlásával vádoló orosz média / propaganda kezébe kiváló eszközt ad.

Az is lehet, hogy Oroszország egyszerűen üzenetet akar küldeni a NATO-nak: nem fogja többet szó nélkül tűrni, hogy a nem NATO-tag Ukrajnát fegyverekkel, tanácsadókkal és kiképzőtisztekkel segítse a katonai szövetség. Éppen a múlt hetekben döntött úgy az ukrán legfelsőbb bíróság, hogy bele lehet venni Ukrajna alaptörvényébe az ország törekvését az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére és ezután Porosenko elnök kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan. Feltehetően ennek fékezését/megakadályozását is célozza a mostani incidens.

Nyugat-Európából, a német, francia, angol újságírók oroszországi beszámolóiból kitűnik, hogy Putyin népszerűsége visszaesett az orosz nyugdíjreformok miatt, lehet, hogy az Ukrajnával való háborúskodással a szavazótáborát szeretné növelni. 2014-ben 80% fölé emelkedett a politikus elfogadottsága a szomszédos országgal való csörte miatt, igaz, ekkor a Krím elcsatolása (az orosz Anschluss) is nagyon sokat dobott a popularitásán. - Bár kevés az esély rá, de lehet, hogy az oroszok egyszerűen el akarják terelni a tízmillió ukrán éhhalála, a Holodomor és a Maidan emléknapjairól az ukránok figyelmét, hiszen ezek a nemzeti megemlékezési napok az ukrán nemzettudatot és az orosz ellenségképet erősítik.

Kollár Erzsébet
Düsseldorf-Benrath, 2018. december 12