Rétvári a pácban – mire elég 28500 forint?
Elég kínos helyzetbe keveredett ügyeletes kedvencünk, pedig nem neki kell ebből az összegből havi szinten megélnie. Hogy is nézne az ki, ha egy sosem praktizált jogász – aki az egyetemről egyenesen a Parlamentbe bukott fel – csak annyit keresne, mint amennyit a kormánya nyugdíjminimumként meghatározott?
Az EMMI államtitkára az ATV Start című műsorában kényszerült magyarázni az ő és kormánya bizonyítványát.
A nyugdíjminimum összegét legutoljára 2008-ban emelték, akkor állt be a jelen érték. Bárhogy is, a kérdés megokoltságát nem változtatja annak ténye sem, hogy Rétvári kénytelen volt beismerni, hogy ebből az összegből képtelenség megélni egy hónapig.
Mondott azonban mást is:
„Nyilvánvalóan ennyi kevés ahhoz, hogy valaki egy hónapig valahogy kihúzza, de ha valakinél ilyen van az lehet, hogy más országból is kap nyugdíjat, vagy lehet, hogy más indoka van, hogy miért ilyen kevés nyugdíjjárulékot fizetett.”
Történetesen azok, akik egzempli gratia (példának kiváló okáért) születésüktől mozgáskorlátozottak is csak ekkora összegre számíthatnak. Mi a helyzet az ő esetükben? Erre nem tért ki Rétvári.
Helyette beszélt a különféle támogatásokról. amelyek – kiindulva tegnapi interjúnk tanulságából – inkább hasonlíthatnak egy hitelformára, mintsem támogatásra.
„Rétvári Bence szerint arra figyelni kell, hogy azokat, akik egész életükben, vagy legalább negyven éven keresztül dolgoztak és rendesen fizették a nyugdíjjárulékot, ne érje őket kár azokhoz képest, akik nem úgy dolgoztak és fizették a járulékaikat.” /ATV/
Ez új. Szóval ezzel akarja a kormány a magánnyugdíjpénztári megtakarítások lenyúlását fedezni? 3000 milliárd forint eltűnését nehéz lesz elsumákolni.
Beszélt továbbá az Erzsébet-utalványok működéséről. Elég kín a bérezés tekintetében, ha annak egy részét csak egy célra fordítható formában kapja az ember. A pénz azért fontos eszköz, mert univerzális, vagyis szükségleteknek megfelelő módon felhasználható jószágról van szó. Milyen szép is az, amikor a számlákat kifizetni vágyva az ember azon kapja magát, hogy az utalványt visszadobja a posta.
Rétvári hozzáértéséről – pontosabban annak teljes hiányáról – tanúskodik az a körülmény, hogy a legapróbb fenntartást sem tanúsítja a kormány ez irányú politikáját illetően.
Persze, máshogy hogyan tarthatná meg kényelmes egzisztenciáját, ha nem másoké mélyen tartásával?
Ami a nevetséges összeget illeti, havi 28500 arra sem elég, hogy télen ne fagyjon be az ember segge.
