A román állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság augusztus 1-jén jelentette, hogy megjelent az afrikai sertéspestis a magyar–román határ közelében levő Szatmárnémeti szélén, két szomszédos háztáji gazdaságban. 

A hét, feltételezhetően ukrajnai állati eredetű termékektől megfertőződött állatot leölték, majd elégették.

Az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat már az afrikai sertéspestis romániai megjelenésének másnapján közölte: ideiglenes korlátozást vezetett be a Romániából származó élő sertések és a sertéshúsból készült hústermékek bevitelére.

Szatmár megyét karanténba helyezték, onnan semmiféle húskivitel nem lehetséges. Más romániai megyéből egyelőre nem jeleztek pestises sertésmegbetegedést.

Románia tizenhat évi embargó után, 2016 októberétől exportál újra élő sertést és feldolgozott húsárut az Európai Unióba, 2017 májusában az állategészségügyi világszervezet is sertéspestismentes országgá nyilvánította.

Csehországban június végén észlelték először az afrikai sertéspestist a kelet-morvaországi Zlín megyeszékhely kórházának közelében elhullott két vaddisznó szervezetében. Azóta az állatorvosok 144 elhullott állat tetemét vizsgálták meg a környéken, ebből 82 fertőzött volt. A 75 ezres város körzetében azonnal rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe.

Jelenleg egy mintegy 50 négyzetkilométeres területet zártak körbe, Zlín körzetében bizonyos területekre teljes belépési tilalmat rendeltek el, a kerékpárutakat is lezárták.

Mivel Zlín közel fekszik a szlovák határhoz, ráadásul már Lengyelországban és Ukrajnában is felütötte a fejét az afrikai sertéspestis, ezért szerdán Szlovákia is riadót fújt.

Szlovákiát még nem érte el a fertőzés, ám ha erre sor kerül, hatalmas károkat okozhat az egyébként is a túlélésért küzdő ágazatban.

A szaktárca rendkívüli intézkedéseket foganatosít, és felkéri az állattartókat, gazdálkodókat, hogy tartsák be a higiéniai előírásokat

 – figyelmeztetett Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter. Jozef Bíres, az állami élelmiszer-felügyelet vezetője felhívta a figyelmet, hogy az afrikai sertéspestis kórokozója a sertéshúsban és az abból készült nyers vagy félkész termékekben akár 15 hétig, az elhullott állat testében pedig egy évig fertőzőképes marad.

A veszélyeztetett, különösen az Ukrajnával határos térségek vadásztársaságai Bíres szerint kötelesek a vaddisznóállományok változásait 24 órán belül jelenteni a hatóságoknak. Ugyanez érvényes a sertéstenyésztőkre is.

Miközben a sajtó kész tényként kezeli, hogy Kárpátalján az idén már több alkalommal is kimutatták elhullot disznókban az afrikai sertéspestis kórokozóját erről, a hatóságok sokszor ellentmondóan nyilatkoznak.

Eddig a megye négy járásában – köztük a Magyarországgal közvetlenül is határos nagyszőlősi és beregszászi körzetben – 17 olyan esetet regisztráltak az állategészségügyi hatóságok, amelyet az afrikai sertéspestissel hoztak összefüggésbe, de százszázalékos biztonsággal egyik esetben sem nyilatkoztak.

Volt rá példa, hogy a kárpátaljai vizsgálatok eredményei pozitívnak bizonyultak, de a kijevi laborvizsgálatok negatív eredményt produkáltak, és ugyanez fordítva is megesett. Kárpátalján kívül Ukrajna más régióiban is felütötte fejét a kór.

A nagyszőlősi járásbeli Salánk közelében nemrég egy patakban találtak disznótetemeket.

A járás főállatorvosa, Barszuly István elmondta, ennek féltucatnyi oka lehet, de a vizsgálatok sajátossága miatt csak kizárásos alapon lehetne meghatározni az elhullást okozó kórt. Biztosra veszi, hogy a ludas nem az afrikai sertéspestis volt, de egyszerűen nincs rá keretük, hogy a többi fertőzési faktorra is lefuttassák a laborvizsgálatokat.

Tapasztalata szerint valószínűleg májgyulladás vitte el az állatokat, mivel a közelmúltban a településen átsöpört egy ilyen járvány. Ugyanakkor valami érthetetlen ok miatt tenyészkocák is elhullottak Salánk környékén.

Szerbiában nem regisztráltak egyetlen afrikai sertéspestissel fertőzött egyedet sem. Az illetékes minisztérium azonban egy közleményben reagált arra a fejleményre, hogy a szomszédos Romániában, nem messze a szerb határtól ismét megjelent ez a vírusos betegség.

A Szerbiai Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium Állategészségügyi Igazgatósága közölte, hogy Európa területén Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában, Csehországban és Romániában is észlelték az afrikai sertéspestis megjelenését.

A közleményben azt is hangsúlyozzák: az afrikai sertéspestis nem gyógyítható, és vakcinázási eljárás sem alkalmazható ellene.

Uniós gát Szerbiának

Szerbiában a klasszikus sertéspestis okoz gondokat. Ez a betegség védőoltással megelőzhető, ezért Szerbiában kötelező beadni a szert. Az EU területére viszont nem exportálhatók az ilyen vakcinával beoltott sertések, sőt az ilyen áru még csak át sem haladhat az EU területén.

Ez Szerbia szempontjából komoly gond, hiszen Oroszországba nagy mennyiségeket exportálhatna, ami jelenleg azért nem kifizetődő, mert a szállítási útvonalaknak meg kellene kerülniük a szomszédos uniós tagországokat. 

 vg.hu