Alább a világ 7 legérdekesebb színű tava következik, mindegyiknél: miért ilyen színű, hogyan írta be magát a történelembe, és egy legenda vagy emlékezetes történet, ami odatapad a partjához.

1. Lake Hillier (Ausztrália) – a rágógumi-rózsaszín rejtély

Forrás: Wikimedia Commons

Ha létezne „túlságosan szép, hogy igaz legyen” tó, a Nyugat-Ausztrália partjainál fekvő Lake Hillier biztosan dobogós lenne: felülről nézve élénk, homogén rózsaszín, mintha epertej ömlött volna egy szigeten lévő medencébe. A színt a szélsőségesen sós környezetben élő mikroorganizmusokhoz (többek között Dunaliella salina és halofil baktériumok) kötik.

Történelem: az első írásos európai említés Matthew Flinders expedíciójához kötődik (1802). A naplójában külön kiemelte, hogy a víz annyira telített sóval, hogy a part mentén kristályok formájában „szinte készen áll” a begyűjtésre. Később a tavat feltehetően William Hillier matrózról nevezték el, aki a környéken halt meg (dizentériában) 1803-ban. A 19. század végén a sókitermelés gondolata is felmerült, rövid ideig próbálkoztak vele.

Forrás: Wikimedia Commons

A hozzá kapcsolódó történet: a tó „mítosza” ma részben modern: 2022-ben egy rendkívüli csapadékos időszak felhígította a sótartalmat, és a híres rózsaszín látványosan megfakult – mintha a természet is jelezné, milyen törékeny egy ilyen csoda.

2. Kelimutu krátertavai (Indonézia) – három tó, három hangulat, három túlvilág

Forrás: Wikimedia Commons

A Flores szigetén magasodó Kelimutu vulkán tetején három krátertó ül egymás mellett, és időről időre színt váltanak: kéktől zöldön át a vöröses árnyalatokig. A magyarázat vulkáni: gázok, oldott ásványok, oxidációs folyamatok – ugyanazon hegy csúcsán, mégis eltérő kémiai „koktél” mindhárom medencében.

Történelem: a vulkán legutóbbi jelentősebb aktivitását 1968-ra teszik; a tavak létét és változékonyságát a vulkáni rendszer „lélegzése” alakítja.

Forrás: Wikimedia Commons

A legenda: a helyi lio hagyomány szerint a tavak nem csak víztestek, hanem a lelkek állomásai.

• Tiwu Ata Bupu – az idősek tava
• Tiwu Ko’o Fai Nuwa Muri – a fiataloké / ifjaké
• Tiwu Ata Polo – a „megbabonázott”, a bűnösöké
  A színváltozást sokan úgy mesélik, mintha a túlvilág hangulata „átderengene” a felszínre.

3. Laguna Colorada (Bolívia) – a vörös tó, fehér szigetekkel

Forrás: Wikimedia Commons

A bolíviai Altiplano magasában, az Eduardo Avaroa rezervátumban fekszik a Laguna Colorada, amely gyakran mélyvörös, de a fénytől és a biológiától függően más árnyalatokat is felvehet. A vöröset az algák (többek között Dunaliella) és a vöröses üledékek kombinációja adja, miközben a vízből kicsapódó borax fehér „szigeteket” rajzol a felszínre.

Történelem: a tó egy extrém magashegyi, sós rendszer; nem véletlen, hogy nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként is számon tartják (Ramsar-listázás).

Forrás: Wikimedia Commons

A legenda: a helyi folklór szerint a víz színe „az istenek kiontott vére” – költői magyarázat egy olyan tájra, ahol tényleg úgy érzed, mintha a Föld belseje egyszer kiborult volna, aztán ott felejtette volna a palettáját.

4. Lake Natron (Tanzánia/Kenya) – a „kővé dermesztő” bíbor katlan

Forrás: Geology Science

A Lake Natron nem csak színes, hanem hírhedt is. A tó erősen alkalikus, tele nátrium-karbonátban gazdag sókkal; a színe a száraz évszakban gyakran mély vörös–rózsaszín, amit a sós környezetben burjánzó mikroorganizmusok (például cianobaktériumok) pigmentjei erősítenek. A víz kémiai tulajdonságai képesek „megkövesíteni” (valójában részben kiszárítani és ásványokkal bevonni) az elpusztult állatok testét – innen a hátborzongató hírnév.

Történelem: a Natron-medence nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (Ramsar), és a tó ökológiai szíve a kis flamingó világának: sok forrás szerint a globális állomány döntő hányada itt költ.

A hozzá kapcsolódó történet: a „kőszobor-állatok” témáját világhírűvé tette Nick Brandt fotós sorozata, amelyben a tó partján talált, ásványokkal bevont tetemek szinte múzeumi tárgyként hatnak – mintha a tó emlékműveket állítana annak, aki rosszkor, rossz helyen ér hozzá.

5. Spotted Lake / Kłlil’xʷ (Kanada) – a pöttyös tó, ami nyáron „kirajzolja magát”

Forrás: Yanive Feiner/Facebook

A brit-kolumbiai Spotted Lake nyáron elképesztő trükköt csinál: a víz nagy része elpárolog, és a felszínen színes mineralizált „pöttyök” maradnak – a szín attól függ, melyik medencében milyen ásvány (például magnézium-szulfát és más sók) koncentrálódott.

Történelem: a tó a Syilx Okanagan nép számára régóta szent, „gyógyító” helyként él a hagyományban. Az első világháború idején a tó ásványait ipari célokra is felhasználták (például lőszeripari gyártáshoz kapcsolódóan említik). Ma kulturális örökségi jelentősége miatt védettséget élvez, a közvetlen hozzáférés korlátozott.

A legenda/történet: a helyi narratívákban a tó nem látványosság, hanem orvosság – egy olyan „természetes patika”, amelyet tisztelettel kell szemlélni, nem birtokolni.

6. Five Flower Lake / Wǔhuā Hǎi (Kína) – az „ötvirág-tó” a víz alatti erdővel

Forrás: travelchinaguide.com

A Szecsuan tartománybeli Jiuzhaigou völgy egyik ikonja a sekély Five Flower Lake, amely napsütésben egyszerre villant türkizt, zöldet, kéket, aranyat – és mindezt úgy, hogy a tó alján ősi, víz alá került fatörzsek rácsozzák a medret. A színjátékot a karbonátos lerakódások, algák és a fénytörés együtt hozza létre.

Történelem: Jiuzhaigou híres tavas rendszereinek különlegessége részben a karsztos lerakódások világa; a Five Flower Lake ezért is olyan, mintha egy festett üvegablakon néznél át.

A legenda: egy népszerű helyi történet szerint a völgy 108 színes tava úgy született, hogy egy istennő elejtett egy varázstükröt, amely darabokra tört – és a szilánkokból lettek a csillogó tavak.

7. Crater Lake (USA) – a „legkékebb kék” és a hegy, ami eltűnt

Forrás: Wikipedia

Az oregoni Crater Lake színe nem rikító, hanem mélységes: egy olyan tiszta, sötétkék árnyalat, ami sokak szerint „nem is kék, hanem külön kategória”. A tó egy vulkán (Mount Mazama) összeomlott kalderájában ül; a hely története legalább a nagy kitörésig vezethető vissza, amit nagyjából 7700 évvel ezelőttre tesznek. A Nemzeti Park Szolgálat anyaga kiemeli a tó rendkívüli mélységét és tisztaságát, és azt is, hogy az európai-amerikai „kapcsolat” viszonylag késői (19. század közepe).

Történelem: a területet sokáig szentként kezelték, majd a 19. században indultak a „felfedező” beszámolók; a tó végül 1902-ben lett nemzeti park.

A legenda: a klamath (makalak) hagyomány egyik változata szerint a hegy szelleme, Llao (alvilág) és az ég szelleme, Skell csatája rázta szét a tájat; a hegy „eltűnt”, a hatalmas üreg pedig esőkkel telt fel – így született a tó. A történet egyszerre kozmikus magyarázat és emlékezés egy valós, kataklizmikus geológiai eseményre.

Címlapkép: Five Flower Lake / Wǔhuā Hǎi (Kína) – az „ötvirág-tó” a víz alatti erdővel - Forrás: MyBestPalce