A brit lap online kiadásán kedden megjelent cikk név nélkül idéz egy magas rangú diplomáciai forrást, aki a hat alapító tagállam egyikét képviseli. A The Times idézete szerint a diplomata azt mondta, hogy a

két országnak választania kell: vagy részesei az európai rendszernek, vagy nem. Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van.

Az idézett diplomata szerint az EU bízik abban, hogy az unió bírósága jóváhagyja a kvótarendszert, és akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is tartania kell magát a döntéshez, ellenkező esetben pénzügyi és politikai következményekkel egyaránt számolniuk kell.

Nincs többé kimaradási lehetőség, nincs többé olyan, hogy egyik lábunk bent, a másik kint. Ebben nagyon kemények leszünk.

A The Times értesülése szerint a többi EU-tagállam ősszel készül erőteljesen felvetni az egység kérdését a két országnál, akkor, amikor már javában tartanak Nagy-Britanniával a kilépési tárgyalások.

Nem lehet senkit kizárni

Már a görög válság alatt ment a spekulálás arról, hogy Görögországot kiteszik-e az euróövezetből vagy esetleg az EU-ból, de ilyen szabály egyszerűen nincs.

Legfeljebb olyasmiről lehet szó, hogy felfüggesszék egy kormány szavazati jogát, ha megsérti az uniós alapjogokat. (Ehhez egyhangú tagállami döntés kellene, azaz Magyarország és Lengyelország megvétózhatja, hogy a másik így járjon.)

Jó eséllyel eljárás lesz belőle

A Times forrása által emlegetett pénzügyi és politikai következményekkel viszont lehet számolni. Az EU elfogadta 160 ezer menedékkérő áthelyezését Görögországból és Olaszországból a többi uniós országba. (Az intézkedéssel eredetileg 54 ezer embert Magyarországról is elvittek volna, de nem kértük a lehetőséget, végül ezt törökországi menekültek áthelyezésére csoportosították át.) Magyarországra 1294 ember jutna.

Ezt többek között magyar ellenszavazattal, de a tagállamok minősített többsége elfogadta. Magyarország ugyan bíróságon támadta meg az intézkedést, de ha ott nem kaszálják el (és a Times forrása elég biztos abban, hogy nem fogják), idén szeptember végére be is kellene fejezni. Az áthelyezés viszont mindehol nagyon lassan halad, Magyarország és Lengyelország egyáltalán nem akarja végrehajtani, és újabban már Ausztria is nyíltan vonakodik.

A magyar és szlovák közös keresetet május 10-én tárgyalja az Európai Unió Bírósága. A hallottak alapján először főtanácsnoki indítvány születik, majd a bíróság nagytanácsa dönt. Rotáció alapján választják ki, hogy milyen nemzetiségű bírák ülnek a tanácsban, így előfordulhat, hogy magyar, szlovák, lengyel és román bíró is bekerül a tizenöt fős döntnöki testületbe. Ha a Bíróság igazat ad a magyar és a szlovák keresetnek, felfüggeszthetik a menekült-áthelyezést. Az ítélethirdetésre nem a tárgyalás napján, hanem egy későbbi időpontban kerül majd sor.

Ha egy tagállam nem felel meg egy elfogadott uniós jogszabálynak, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene. Ez hosszas levelezgetés és egy bírósági eljárás után pénzbüntetést jelent.

Nem várható, hogy sz Európai Bizottság rugalmas lenne hazánkkal szemben kvótaügyben.

Pontosan ilyen eljárást lengetett be tavaly Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar tagja. „Gondolom, hogy a jelen esetben is hasonló a mechanizmus, ha valaki nem hajtja végre” a döntést. Elismerte, hogy a visegrádi országok ellenállása miatt politikailag kényesebb lehet az ügy. „Nem tudom, az Európai Bizottság emiatt a normális eljárást folytatja le vagy rugalmasságot mutat,” de

az én ismereteim szerint a Bizottság ilyenkor mindig a végrehajtás fontosságát hangsúlyozza, úgyhogy számomra ez inkább a normál eljárást vetíti előre.

Vagyis a kvótázás végrehajtási határideje körül, azaz idén ősszel valószínűleg tényleg ismét felmelegszik a kvótavita.

index.hu