A jelenlegi, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország rendelkezésére álló fejlesztési támogatás páratlan,

ugyanakkor az utolsó lehetőséget jelenti hazánk számára arra, hogy a tudásalapú világgazdaságban versenyképes hazai felsőoktatás jöjjön létre

– egyebek közt erről ír a Brüsszelt más kérdésekben megállítani kívánó kormányzat a Magyar Nemzet által megismert, 2020-ig szóló felsőoktatási cselekvési tervben.

Utóbbiból pedig egyelőre valóban nincs hiány, például pár nappal ezelőtt Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, csak az uniós EFOP-pályázatokon keresztül 130 milliárd forintnyi támogatás áll a felsőoktatási intézmények rendelkezésére. 

A cselekvési terv például a hallgatók egyetemről történő kiesésének mérséklésére fogalmaz meg intézkedéseket.

Mint írják,

az alap- és osztatlan képzések esetén a lemorzsolódók aránya jelentős: 36-38 százalék.

Ez az arány nemzetközi összehasonlításban is kirívó, ugyanis nagyságrendileg tíz százalékponttal magasabb, mint az EU-tagországok 25-30 százalékos átlaga.

A kormányzat ezt egyebek közt azzal orvosolná, hogy a felsőoktatási intézménybe felvett hallgatókkal kompetenciaszint-felmérőt íratnának.

Akik ezen eredményük alapján az alsó harmadban szerepelnek, azoknak felzárkóztató kurzusokat hirdetnének meg, hogy csökkenjen a lemorzsolódás és hogy javítsák az adott szakon szükséges speciális ismeretek szintjét.

Kompetenciamérést egyébként nemcsak a képzés kezdetekor, hanem a zárásakor is végeztetnének a hallgatókkal. Ennek megvalósítására hárommilliárdnyi uniós forrást kívánnak fordítani.

Hogy a munkaerőpiaci részvételhez jobban alkalmazkodjon a felsőoktatás, a mostani, a doktori képzésre felkészítő 4 féléves mesterképzések mellett 2–6 féléves, gyakorlatorientált mesterképzéseket is indítanának.

Ezek

a magasabb hozzáadott értékű és specializált munkavégzésre

készítenék fel a hallgatókat.

A kormányzat az esélyteremtés jegyében növelné a női hallgatók számát a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzési területeken. Ehhez már a 6. osztálytól kezdődő pályaorientációs és készségfejlesztő programokat indítanának.

Ezen felül beruházásokkal segítenék elő a női hallgatók távoktatási lehetőségeit, valamint a felsőoktatási intézmények telephelyein létesítenének pelenkázó- és szoptatótereket, gyermekmegőrzőket. Ugyancsak tervezik egy előkészítő nulladik évfolyam mint képzési forma bevezetését.

Ezen részt vehetnének például a felsőfokú oktatásba fel nem vett fiatalok, illetve a középfokú oktatás 11–12. évfolyamán tanuló diákok. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedésekre több mint ötmilliárd forintot szánnának uniós forrásokból.

Bár a kormány a migrációt ellenző politikát folytat, úgy tűnik, az ellen nincs kifogása, hogy külföldről minél több hallgatót vonzzanak hazánkba.

– A felsőoktatásban a negatív demográfiai trendek miatt csökkenő merítési bázist ellensúlyozhatja a nemzetköziesítés növelése, minél több külföldi hallgató hazánkba csábítása

– írják. Ennek szellemében az az oktatásirányítás célja, hogy a külföldi hallgatók számát – amely 2013-ban még 23 ezer volt – 2023-ra 40 ezerre növelje.

Több mint 4,6 milliárdnyi uniós támogatást használnának fel erre, egyebek közt olyan programokat is indítanának, amelyek a külföldi – köztük az Európán kívüli – diákokat is vonzanák. Ehhez hasonlóan a doktori képzésekbe is több külföldi hallgatót szeretnének.

A magyar felsőoktatás nemzetközi versenypozíciójának javításához „alapvető eszköznek” nevezik a PhD-hallgatók számának növelését.

A cselekvési tervben foglaltak szerint az oktatásirányítás fellépne „a teljesítmény-visszatartó és a szakmai ismeretek készségszintű elsajátítását nem segítő rossz beidegződések és pedagógia gyakorlatok” ellen is.

Példaként hozzák, hogy

a hallgatóknak rengeteg alacsony (általában 2) kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell teljesíteniük, amelyhez ugyanakkor magas oktatói óraszám párosul.

Ezt több szempontból is károsnak tartják, például mert ez okozza a „rohamvizsga” tanulást, vagyis az egy nap alatti felkészülést, amelynek a pedagógiai értéke alacsony. Így felülvizsgálnák az oktatásszervezést a „gyakorlati készségelsajátítás és a munkaerőpiac által elvárt projekt- és eredményszemlélet” jegyében.

Ennek érdekében közel 15 milliárd forintot igénylő intézkedéseket vezetnének be. Ezek között szerepel egy olyan elképzelés: az oktatók munkáját úgy értékelnék a jövőben, hogy abba beleszámítsanak a hallgatóik előrehaladását mérő mutatók is.

mno.hu