23 országos listát vettek nyilvántartásba az április választásokra. Köztük sok olyan párt is a szavazólapra kerül, amelyről korábban hallani sem lehetett, a vezetői, jelöltjei pedig elérhetetlenek. Ezek a pártok nem a politikai folyamatokba akarnak belefolyni, csupán az állami százmilliókra hajtanak. Egy férfi, aki középvezetői szinten három kamupártban is benne volt, az Indexnek mesélte el, hogy működik a rendszer.

100 százalékig kamupárt jelöltje voltam, tényleg csak a milliók kellettek

 - nyilatkozta a portálnak férfi, aki a cikkben Andrásként szerepel. Bár lehet arról hallani, hogy nagy pártok politikai célra használják a kamupártokat (például a Fidesznek előnyös az ellenzék megosztottsága), az ő tervük kizárólag a pénzszerzés volt.

Akarsz-e pár milliót keresni két hét alatt?

 – Andrást is ezzel kereste meg a 2014-es választások előtt ismerőse, "Tibor". A kétharmaddal kormányzó Fidesz–KDNP ugyanis 2012-ben alapvetően megváltoztatta a választási törvényt, amely szinte csábította a nyerészkedőket a pártalapításra.

Az új választási rendszerben ugyanis egy országos listát állító párt jelentős állami támogatást kap az államtól, 149, de akár 597 millió forintot, és ha ennek elköltését számlával igazolják, vissza sem kell fizetni (ez a szabályozás mostanra megváltozott). Országos listát állítani sem volt nehéz: országszerte legalább 27 körzetben kellett egyéni jelöltet állítani. Az egyéni jelöltséghez pedig egy választókerületben 500 választó ajánlása és aláírása kellett.

A képlet leegyszerűsödött András, Tibor és megannyi szerencselovag szemében: 27-szer 500 aláírással, vagyis 13 500 aláírással 149 milliót lehet keresni. És ha még sikerül plusz választókerületekben jelöltet állítani, ez csak újabb száz- és százmilliókat jelent.

A portálnak nyilatkozó férfi szerint Tibor segítségével olyan

választási kampányokhoz jól értő urakkal

találkozott, akik hetekkel az ajánlásgyűjtés előtt listákkal, térképekkel pontról pontra levezették, hogyan lehet kivitelezni az országos listaállítást. András – mint más választókerületi felelős is – azt az ajánlatot kapta, hogy annyi pénzt kap majd, ahány kerületet szállít. Az árfolyam változó volt, mindenki maga alkudhatta ki az árát. 2018-ra darabonként már 1 millióért csinálta a körzeteket. A dolog hátulütője, hogy a két hét megfeszített munkáért csak utólag fizetnek, siker esetén.

A kamupárt indításához szükség volt jelöltekre is.

Barátokat, ismerősöket győzködtem, hogy kéne egy jelölt, add meg az adataid, és kapsz 200 ezer forintot

– mondja András. 2018-ban annyira nagy lett így a jelölthiány, hogy még az is megfordult a fejében, a nála lévő adatbázisból találomra választ ki valakit jelöltnek.

Egy választókerülethez – ha biztosara akarnak menni – legalább 600 ajánlás kell. Jó esetben két "író" megcsinál egy választókerületet egy nap alatt, de ez függ az adatbázis minőségétől: kézírást például nehezebb másolni. 2014-ben eleinte vásárolták az ajánlásokat.

Az elején nagyjából ezer forint volt az árfolyam egy nyolc nevet tartalmazó ív esetén, aztán 500-ra csökkent, ám a végére már inkább a cserekereskedelem volt a jellemző. A mostani választásra az előrelátóbbaknak volt egy alap-adatbázisuk. Csak éppen négy éve elavult adatokkal - András ezzel magyarázza, hogy a választási irodák a korábbinál sokkal több jelölt nyilvántartásba vételét utasították el.

2014 óta a parlament megváltoztatta a választási törvényt: az új, most is érvényes szabályozás szerint az országos listás állami támogatást vissza kell fizetniük a jelölőszervezeteknek, ha a választásokon nem érik el az egyszázalékos támogatottságot. András szerint erre gyorsan reagált mindenki. A megoldás egyszerű, a kamupártot olyan személyekre kell írni, akiken a NAV nem tud behajtani semmit. Hajléktalanokra vagy külföldön élőkre például.

A teljes interjú itt olvasható.