A bolygó a feljegyzések szerint a harmadik legmelegebb évet produkálta 2025-ben, meghosszabbítva ezzel a példátlan hőségsorozatot, amelynek enyhülése 2026-ban sem várható - közölték szerdán amerikai kutatók és uniós klímamegfigyelők.

Az elmúlt 11 év lett a valaha feljegyzett legmelegebb, 2024 az első, 2023 pedig a második helyen végzett az EU Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata és a kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet, a Berkeley Earth szerint.

A Copernicus éves jelentése szerint az elmúlt három évben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időkhöz képest az 1,5 Celsius-fokot.

„A 2023 és 2025 között megfigyelt felmelegedési csúcs szélsőséges volt, és a Föld felmelegedésének ütemének gyorsulására utal” – áll a Berkeley Earth külön jelentésében.

A 2015-ös, mérföldkőnek számító párizsi klímaegyezmény kötelezi a világot arra, hogy a felmelegedést jóval 2 Celsius-fok alatt tartsa, és erőfeszítéseket tegyen annak 1,5 Celsius-fokon tartására – ez a hosszú távú cél a tudósok szerint segítene elkerülni a  klímaváltozás legrosszabb következményeit.

António Guterres, az ENSZ főtitkára októberben figyelmeztetett, hogy az 1,5 Celsius-fok túllépése „elkerülhetetlen”, de a világ korlátozhatja ezt az időszakot az üvegházhatású gázok kibocsátásának mielőbbi csökkentésével.

A Copernicus szerint az 1,5 Celsius-fokos határérték „az évtized végére elérhető – több mint egy évtizeddel korábban, mint ahogy előre jelezték”.

A globális felmelegedés megfékezésére irányuló erőfeszítések azonban a múlt héten újabb kudarcot vallottak, miután Donald Trump elnök bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat –  Kína után a világ második legnagyobb szennyezőjét – az ENSZ alapvető klímaegyezményéből.

Az EU klímamonitora szerint a hőmérséklet 2025-ben 1,47°C-kal volt magasabb az iparosodás előtti időnél – ez csupán egy töredéke a 2023-as hőmérsékletnek – a 2024-es 1,6°C-ot követően.

A Berkeley Earth adatai szerint mintegy 770 millió ember tapasztalt rekordmeleg éves körülményeket lakóhelyén, míg rekordhideg éves átlagot sehol sem regisztráltak.

Az Antarktisz a feljegyzések szerint a legmelegebb évet produkálta, miközben az Arktiszon a második legmelegebb év volt – közölte a Copernicus.

Az AFP Copernicus program adatainak elemzése a múlt hónapban kimutatta, hogy Közép-Ázsia, a Száhel-övezet és Észak-Európa 2025-ben volt a feljegyzések szerint a legmelegebb év.

2026: A negyedik legmelegebb? 

Berkeley és a Copernicus is arra figyelmeztetett, hogy 2026 nem fogja megtörni a trendet.

Ha az El Niño nevű melegedő időjárási jelenség idén megjelenik, „az 2026-ot egy újabb rekordévvé teheti” – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója az AFP-nek.

„A hőmérséklet emelkedik. Tehát biztosan új rekordokat fogunk látni. Hogy 2026-ban, 2027-ben vagy 2028-ban, az nem igazán számít. Az utazás iránya nagyon-nagyon világos” – mondta Buontempo.

A Berkeley Earth közölte, hogy az idei évre a 2025-öshöz hasonló időjárásra számítanak, „a legvalószínűbb eredmény az lesz, hogy körülbelül a negyedik legmelegebb év lesz 1850 óta”.

Kibocsátás elleni küzdelem 

A jelentések akkor jelennek meg, amikor a fejlett országokban akadoznak az üvegházhatású gázok kibocsátásának – a klímaváltozás fő hajtóerejének – csökkentésére irányuló erőfeszítések.

A Rhodium Group agytröszt kedden közölte, hogy az Egyesült Államokban tavaly emelkedtek a kibocsátások, megszakítva ezzel egy kétéves csökkenési sorozatot, mivel a keserű telek és a mesterséges intelligencia fellendülése felpörgette az energia iránti keresletet.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének üteme lelassult Németországban és Franciaországban.

„Míg az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is a globális felmelegedés fő mozgatórugója, ennek a közelmúltbeli csúcsnak a nagysága arra utal, hogy további tényezők is felerősítették a közelmúltbeli felmelegedést azon túl, amit pusztán az üvegházhatású gázoktól és a természetes változékonyságtól várnánk” – mondta Robert Rohde, a Berkeley Earth vezető kutatója.

A szervezet szerint a hajózási üzemanyagok kéntartalmának csökkentésére vonatkozó, 2020 óta érvényben lévő nemzetközi szabályok valójában hozzájárulhattak a felmelegedéshez azáltal, hogy csökkentették a kén-dioxid-kibocsátást, amely aeroszolokat képez, és visszaveri a napfényt a Földről. (France24)