Egy, a G7 portál által megismert, nem nyilvános kormányzati jelentés szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben ellenőrizte* a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működését 2015 és 2017 között. Ez egy nagyon fontos szervezet, ez végzi az uniós pályázati eljárások irányítási ellenőrzését, vagyis jelentős részben rajta múlik, hogy megfelelően működjön a rendszer, illetve kiderüljön, ha valahol visszaélés történik. Ahogy korábban a 24.hu megírta, a bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerre hármas osztályzatot adott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer.

A kormány számára készített jelentés legnagyobb újdonsága, hogy ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart.

Ennek háromféle módja lehet: vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt. Az első módszernek óriási az erőforrás- és időigénye, a második módszertanát pedig jóvá kell hagyatni az ellenőrző szervekkel.

Kétségtelenül a harmadik út a legsimább, de ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene. Az érintett szerződések eredetileg becsült összege

4500 milliárd

forint volt, a tényleges érték eltérhet ettől a nagyságrendi becsléstől. Arról nincs szó a dokumentumban, hogy ebből mekkora lehet az unió által finanszírozott rész, amelyre a 10 százalékot vetíteni kell.

450 milliárdnál tehát valószínűleg valamivel kisebb összeg van veszélyben. Ez viszont, ha bekövetkezik a vázolt eseménysor, akkor ténylegesen elveszik az ország számára.* Mostani euróárfolyamon az országnak járó, a teljes hét éves időszakra jutó 29,6 milliárd euró közel 5 százalékáról van szó, tehát tényleg nagyon-nagyon sok pénzről. Ellentétben az egyedi projekteknél megállapított korrekcióval, amely más szerződésekre átvihető.

A dokumentum arra is figyelmeztet: a korábbi tapasztalatok és az Európai Bizottság gyakorlata alapján a teljes korrekció elkerülése nem látszik reálisnak.

A rossz hírek ezzel még mindig nem értek véget. A 3-as besorolás miatt a bizottságnak joga van a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére, ami potenciálisan az összes operatív program elszámolását akadályozhatja. Amennyiben ez bekövetkezik a leginkább érintett kettőnél (IKOP és KEHOP*), akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne.

További részletek a G7 portál cikkében >>