Magyarországra 2020-ig jelentős forrás, a tervek szerint 750 milliárd forint érkezik közvetlenül innovációra, kutatásra, fejlesztésre - hangsúlyozta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hozzátette: a 750 milliárd forint uniós támogatást két operatív programon - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programon (VEKOP) - keresztül pályáztatják meg. - írja a hirado.hu

Pálinkás József elmondta, hogy az első kiírások tervezése megtörtént, az első kiírás a GINOP-ban már megjelent a szegedi ELI (Extreme Light Infrastructure) projektre, amelynek kerete 36 milliárd forint. Hozzátette, a kiírásban szereplő 36 milliárd forint támogatásból a lézerberendezéseket építik fel.

Elmondta, a szegedi berendezés 2018-ra részévé válik az európai stratégiai infrastruktúráknak, fenntartása az európai uniós konzorciumhoz kerül majd, de a berendezést használó kutatók a kísérleteik költségeit maguk fizetik. Ezért fontos Magyarországnak, hogy egy ilyen berendezés itt legyen.

Az elnök elmondta, hogy a szegedi szuperlézer központ berendezése lehetővé teszi majd olyan vizsgálatok elvégzését, amelyre eddig nem volt mód.

Pálinkás József emlékeztetett arra, hogy a lézerberendezés három helyen épül meg, az egyik Prága mellett, a másik Bukarest környékén, a harmadik, az ultrarövid impulzusok laboratóriuma pedig Szegeden.

Pálinkás József szólt arról, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológia Alap 2015. évi költségvetése 74 milliárd forint, ebből az idén a következő pályázati kiírásban 29 milliárd forintot, a GINOP-ban 209 milliárd forintot, a VEKOP-ban 10 milliárd forintot a terveznek kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítani. Szerinte a magyar kormány bátor döntést hozott azzal, hogy a termelési központ pozíció után Magyarország a kutatás-fejlesztési-innovációs központtá válás irányába fordul.

A sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára emlékeztetetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között 12 ezer milliárd forint uniós és hazai fejlesztési forrást használhat fel. Hozzátette: ezt lényegében innovációs forrásként is lehet értelmezni, hiszen az uniós forrás felhasználása arról is szól, hogy képes lesz-e az ország olyan gazdasági szerkezetet létrehozni, amely hosszú távon biztosítja a gazdasági növekedést.

Újságírói kérdésre a helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság regionális főigazgatóságával folytatott tárgyalások jegyzőkönyve az M4-es autópálya fejlesztése témájában már a Miniszterelnökségen van, a hivatalos jelzés megfogalmazója az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó egységének vezetője volt.

hirado.hu (Fotó: Pálinkás József korábbi MTA-elnök, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Csépe Valéria, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ Neurokognitív Fejlődés Csoportjának vezetője, Keserű György, az MTA TTK főigazgatója és Vidnyánszky Zoltán, a képalkotó központ vezetője (b-j) az úgynevezett három teslás magnetomprizma típusú mágneses rezonanciás képalkotó berendezés (MRI) átadásán a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában (MTA TTK) 2015. április 13-án. A készülék révén élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok megvalósítása válik lehetővé az agyi képalkotás területén Magyarországon is. // MTI Fotó: Kovács Tamás)