h i r d e t é s

A bioterrorizmushoz nem kellenek öngyilkos, arab merénylők!

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

A bioterrorizmushoz nem kellenek öngyilkos, arab merénylők!

2018. december 06. - 17:24

 

Az állami ellenőrzés hiánya még veszélyesebb biztonsági kockázat!

Forrás: HáziPatika.com

A közegészségügyi-járványügyi biztonság a társadalom, a gazdaság működésének, a fenntartható fejlődésnek előfeltétele. A rendszerváltás, majd az EU-hoz csatlakozás eredményezte a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások hatalmas tömegét, amely értelemszerűen hatalmas potenciális veszélyforrás is egyidejűleg az emberi egészségre, egészségtelen termékek és szolgáltatások jelentek és jelennek meg.

A hatóságok feladata lenne az érvényes előírások betartásának kikényszerítése és a feltárt hiányosságoknak a biztonsági kockázattal arányos szankcionálása, felelősségre vonása. Az Európai Unióhoz csatlakozási időszakban fogalmazódtak meg a követelmények melyeket az Európai Gazdasági Közösség (tovább: Európai Közösség, Európai Unió, EU) egészségügyet érintő jogszabályai csaknem kizárólag a gazdasághoz kapcsolódó munkaegészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal, kémiai biztonsággal, környezet-egészségüggyel, sugárbiztonsággal írtak le, benne a levegőtisztaság-védelem, az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvízzel és a fürdővízzel kapcsolatos követelmények, a hulladékgazdálkodással összefüggő környezetszennyezés egészségügyi vonatkozásainak témaköreit.

A közösségi joganyagon belül 200-ra tehető azoknak a (különböző EU-szektorokban található) jogszabályoknak a száma, amelyek egészségvédelmi indíttatásúak, és ezzel kapcsolatos követelményeket tartalmaznak, és amelyeket a joganyag átvételénél - valamint ezzel egyidejűleg, a kapcsolódó szabványok honosításánál is - figyelembe kellett volna vennünk. A követelmények további két szintjét az intézményi szint (melynek jelentése, hogy rendelkeznünk kell a harmonizáltatott jogszabályokat végrehajttatni képes, megfelelően fejlett intézményrendszerrel), valamint garanciális szint (azaz garantálandó, hogy az adott intézményi rendszer valóban ki tudja kikényszeríteni a jogszabályok érvényesítését hatályérvényesítés bemutatása) alkotja.

A közegészségügyi- járványügyi biztonság a versenyképesség és a fenntartható fejlődés egyik kulcseleme. Valós vagy vélt hiánya veszélyezteti a gazdaság versenyképességét is.

A SARS járvány (SARS Severe Acute Respiratory Syndrome, „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma” légzőszervi betegség, amelyet a SARS-vírus, vagy SARS-koronavírus okoz) Kanada GDP-jét 1%-kal vetette vissza.

Magyarország járványügyi biztonsága nem alkalmazkodik megnyugtató mértékben a súlyosabb és időszerű követelményekhez, az újabb és újabb veszélyek (jelenleg az influenza-pandémia, bioterrrorizmus) elkerülhetetlenné tennék a további fejlesztéseket. A közegészségügyi biztonságunk ennél jóval sérülékenyebb: a természetes és mesterséges környezetből származó legfontosabb kockázati tényezők szintje egyenetlenül és elégtelenül ellenőrzött és alacsony szinten tartott.

Az élelmiszerellenőrzést több minisztérium és öt hatóság végzi koordinálatlanul.

Az élelmiszerellenőrző hatóságok közötti munkamegosztás még mindig nem rendezett kérdés, amit az Unió FVO ellenőrei rendszeresen kifogásolnak. Magyarország korábban nagy erőfeszítéssel, EU-s (elsősorban PHARE) források segítségével intézményfejlesztéseket hajtott végre a közegészségügyi-járványügyi biztonság fenntartására, fejlesztésére. A fejlesztések tartalmilag a „biztonságok (safety)” pilléreinek a legszűkebb értelemben vett szintre hozó fejlesztését célozták meg, mint az oktatás-képzés, laboratóriumi műszerek és információs rendszer, a gyors reagáló képesség fejlesztése, ott is elsősorban a fertőző betegségek járványügye, a munkahelyi egészség, a kémiai biztonság, kis mértében a sugárbiztonság és a környezet egészségügy területén, alig részesült fejlesztésben az élelmiszerbiztonság.

A fejlesztések csak a további fejlődést alapozták meg, emellett mivel nem teljes körűek, számos területen megmaradtak a régi, elégtelen feltételek, azaz heterogén fejlődést eredményeztek.

További megoldandó probléma, hogy felügyeleti tevékenység elavult módon még ma is az engedélyezésre alapozott (un. pre-market control), a működés ellenőrzése helyett. A felügyeleti tevékenység nem állt át a kockázat mérésre, értékelésére (risk assessment) alapozott, kockázat-orientált tevékenységre (risk management), mivel ehhez számos feltétel hiányzik. Bizonyos népegészségügyi szempontból fontos kérdésekkel, mint pl. baleset-megelőzés a közegészségügy eddig strukturáltan nem foglalkozott, holott a környezeti tényezők igen jelentős mértékben befolyásolják a balesetek alakulását, kisgyermekkortól egészen az időskorig.

A közegészségügyi biztonságért (élelmiszer-, munkahelyi egészség és biztonság, környezeti egészség, kémiai biztonság, ionizáló és nem ionizáló sugárbiztonság) felelős tárcák, ágazatok közötti koordináció, együttműködés, munkamegosztás is rossz!

A felügyeletet ellátó ÁNTSZ humán erőforrásai 1500 fővel csökkentek, a feladatok változatlan, illetve tovább növekvő mennyisége mellett. A jóval kisebb létszámú, főként területi felügyeleti tevékenységben a feladatok csak koncentrált, hatékony módszereket alkalmazó, a felügyeleti tevékenységhez korszerű információs-kommunikációs eszközökkel, személygépkocsival rendelkező szakemberekkel láthatók el. „Forráshiány” miatt a gépjármű állomány elöregedett, cseréje elkerülhetetlen lenne!

Az ÁNTSZ országos szinten 289 db helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanban működik. Ezen jelentős ingatlanvagyonon az elmúlt időszakban forráshiány miatt elmaradtak az időszerű felújítási, korszerűsítési munkák.

Épületeik úgy külső, mint belső állaga leromlott, méltatlanná, és főként alkalmatlanná váltak szolgálatunk rangjához, az egészségügyi, szakhatósági tevékenység ellátásához. Az ingatlanok zömében az épületgépészeti egységek elöregedtek, elavultak, így az üzemeltetés gazdaságtalan és jelentős többlet költséggel jár.

Fejlett közegészségügyi-járványügyi rendszert lenne szükséges létrehozni, ahol az engedélyező hatóság helyett a piac-felügyeleti jelleg dominál, a felügyelet tevékenység az egészség-kockázatot hordozó kockázati tényezők hatékony befolyásolására alapozott. Képzett, elegendő létszámú humán kapacitás, feladatarányos forrásbiztosítás, fejlett, integrált információs-kommunikációs rendszer, egységes eszközrendszer, infrastruktúra lenne fontos! Megfelelően tájékozott, a szükséges információkhoz könnyen hozzáférő lakosság, ami a tömegtájékoztatás feladatkörébe kellene, hogy tartozzon.

A legsürgősebb feladatok.

1. A védőoltások magas szintű teljesítésének megőrzése, az oltási naptár és az oltóanyagok       korszerűsítése, a magas, 99,8-99,9 %-os átoltottság elérése.

2. Mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok fejlesztése.

3. A várható influenza pandémia hatásainak minimalizálása.

4. Felkészülés a bioterrorizmus és a súlyos, tömeges katasztrófát okozó fertőzések behurcolására, illetve annak megelőzésére.

5. HIV/AIDS fertőzések növekedésének megakadályozása

6. A fertőző beteg bejelentési rendszer korszerűsítése, az Epidemiológiai Felügyeleti Rendszer Információs Rendszer (EFRIR) fejlesztése.

7. Az infekcióellenőrzési tevékenység korszerűsítése.

A személyi feltételek hiánya.

Magas szintű, specializált tudással rendelkező, területi felügyeleti munkát végző felügyelők, helyszíni ellenőrzést végző ellenőrök kellene, hogy dolgozzanak. Jelenleg többségében nem szakképzett, a feladatokra hiányos felkészültséggel rendelkező ellenőröket alkalmaznak! 

Magas szinten kellene, hogy működjön a Biocid Kompetens Hatóság, mely az EU irányelveiben, rendeleteiben megadott menetrend szerint véleményezi, értékeli, majd engedélyezi és regisztrálja a meghatározott terméktípusokat. Fejlett, teljes körű, az egyes hatóságok tevékenységének összehangolását segítő, a kémiai biztonságot érintő információs rendszerek (MIR és KBIR, MCDS) működjenek. Képesnek kellene lennünk arra, hogy az EU gyors reagálást biztosító REACH rendszerével kapcsolatos feladatokat maradéktalanul el tudjuk látni.

Sugáregészségügy, az ionizáló és nem ionizáló sugárbiztonság

A lakosság magas szintű védelme az ionizáló és nem ionizáló sugárzásokból eredő sugárterheléstől, a foglalkozási sugárterheléstől. az orvosi sugárterheléstől.

Felkészült felügyelet képes legyen gyors reagálásra, lássa el a baleset-elhárítási, valamint a természetes sugárzásforrásokból származó feladatait.

Képes legyen a releváns, magas szintű környezet-monitorizálásra, kockázat értékelésre és becslésre, valamint a kockázat menedzselésére.

Magas szinten képzett szakaemberek lássák el az oktatásból, informálásból és képzésből eredő feladatokat.

Környezet egészségügy sürgető feladatai.

Sürgős feladat a települési és lakókörnyezeti illetve az újonnan jelentkező problémák feltárására, azonosítására és prioritások megállapítására irányuló megelőzés és az azonnali reagálási képesség erősítése.

  1. Magas szintű integrált környezeti és egészséginformációs rendszer és monitorozás,
  2. a környezeti eredetű betegségteher csökkentése,
  3. az expozíciócsökkentést eredményező szakmapolitikai intézkedések (szabályozás), felülvizsgálat erősítése,
  4. figyelemfelkeltés, kockázatközlés, oktatás, képzés, továbbképzés és tájékoztatás.
  5. magas szinten működő, a környezeti és egészségi állapot mutatóit összekapcsoló információs rendszer,
  6. a magas szintű kockázatbecslési gyakorlat, erre alapozott felügyeleti tevékenység,
  7. teljes körű, a környezet-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó szabályozás,
  8. folyamatosan felülvizsgált kockázatcsökkentési politika,
  9. a lakosság tájékozott lehessen a kockázatok terén, a releváns információ könnyen elérhető és hozzáférhető, ebben a veszélykategóriában is fontos lenne, hogy magas szinten képzett szakemberek dolgoznak.

Élelmiszerbiztonsági rendszer fejlesztése

„Élelmiszerbiztonság a termőföldtől az asztalig” megvalósítása, azaz az egészséget nem veszélyeztető élelmiszerek termelése, feldolgozása, előállítása és forgalmazása, valamint ennek érdekében az élelmiszerlánc egészét átfogó élelmiszerellenőrzésben közreműködő hatóságok közötti koordináció és munkamegosztás.

  1. Meg kellene teremteni és fejleszteni szükséges a magas színvonalú kockázat értékelés rendszerét az Élelmiszerbiztonsági Hivatal keretében.
  2. A kockázat menedzsmentet végző élelmiszer-felügyeletet ellátó (ellenőrző) hatóságok pontos feladatmegosztás alapján, koordináltan, hatékonyan és eredményesen működjenek.
  3. Az egységes rendszerben működő élelmiszerellenőrző hatóság kialakítása.

 

h i r d e t é s