A cégek összesített árbevételének mintegy 28%-a azonban így is olyan összeg, amit már kiszámláztak, de még nem került kifizetésre. Ebben természetesen a még le nem járt fizetési határidejű számlák éppúgy benne vannak, mint a lejártak vagy akár a jogvita folytán elhúzódó ügyek.

Az elmúlt években sokat hallhattunk a fogyasztói hitelekről, lakás, autó vagy áruhitelekről és az adósok tömegeiről, akik nehéz helyzetbe kerülnek, mert nem tudták fizetni a törlesztő részleteket. A vállalati kereskedelmi (nem banki) hitelekről kevesebb szó esik, pedig szerepük nagyon jelentős. A kiszámlázott – gyakran már teljesített – de még ki nem fizetett tételek komoly kockázatot jelentenek a cégek működése szempontjából.

A hazai vállalatok kintlévősége átlagosan az éves bevételük több mint 28%-a. Mivel a cégek kintlévősége általánosságban 5-szörösen meghaladja nyereségüket, így könnyen belátható, hogy a számlák (vagy egy részük) tényleges kifizetésének elmaradása komolyan veszélyezteti az egyes cégek működését éppúgy, mint a hazai gazdaságot.

Elég, ha csak azt vesszük alapul, hogy majd 2 millió munkavállaló dolgozik közel 278 ezer olyan cégnél, amelynek a kintlévősége meghaladja a cég nyereségét. A válság kezdete – és a csődhullám - sokként érte a hazai vállalatok mellett a hitelbiztosítói szektort is. Azóta sok év eltelt, a gazdasági kultúra és a kockázatkezelés is sokat fejlődött.

Pozitív eredményként mondható el, hogy a vállalati credit management szakmában dolgozók 91%-a véli úgy, hogy az elmúlt évben nem romlott tovább a magyar gazdaságban a fizetési morál

– derült ki a II. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián. A nemfizetések megelőzése és a kockázatok kiszűrése ugyanakkor olyan mélyen beivódott a cégek működésébe, hogy most már egyre kevesebb cégnél kell elmagyarázni hogy mit csinál és miért hasznos egy hitelbiztosító vagy hogy miért elengedhetetlen napjainkban céginformációs rendszereket használni.

A konferencián résztvevő szakemberek 98%-a véli úgy, hogy a céginformációs rendszerek használatával javulnak a kockázatkezelési folyamatai, 76%-uk szerint ez a javulás jelentős mértékű. Az Atradius – Magyarország piacvezető hitelbiztosítója .- valamint az Opten – a hazai piac meghatározó céginformációs szereplője – közösen szervezett konferenciájukban a vállalati szektor közreműködését is kérte a jelenlegi helyzet felméréséhez.

A jogszabályi változások (pl. maximalizált fizetési határidő vagy adatvédelmi szabályozások), a követeléskezelés lehetőségeinek módosulásai (elektronikus fizetési meghagyás vagy a végrehajtói rendszer) vagy épp az újabb hozzáférhető adatkörök és kockázatcsökkentési lehetőségek miatt a folyamatokat rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a konferencián résztvevő vállalati követelésmenedzserek közel 70%-a változtatott folyamatain az elmúlt 1 évben.

Balatoni András – a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője – elmondta: a munkaerő-piaci fordulat hatására a Magyarországon megközelítettük a teljes foglalkoztatást. Fontos kihívás, hogy a versenyképesség növelése révén hazánk egy tőke és tudásintenzív növekedési pályára álljon.

Ennek első jelei már az idei évtől jelentkeznek, mivel a beruházások számottevő emelkedését regisztrálhattuk az első fél évben, és a termelékenység is három százalék körül emelkedhet 2018-tól kezdve. 

Az immár hagyományossá váló szakterületi konferencián nagyvállalatok kockázatkezelési vezetői kerekasztal-beszélgetés keretében osztották meg tapasztalataikat, megoldásaikat, innovációikat a többi résztvevővel. A lánctartozások megelőzése és az átlagon felüli pénzügyi kockázatot hordozó cégek kiszűrése az egyes vállalkozások saját jól felfogott érdekükön túl nemzetgazdasági célként is jól beazonosítható.