A Digitális Jólét Program milliárdjai NER-közeli cégeknél landoltak
Ha egy általános iskolás ma Magyarországon gimnáziumba szeretne jelentkezni, akkor be kell lépjen a KIFIR középfokú felvételi információs rendszerbe, ahol megkeresi a vonatkozó digitális űrlapot az elektronikus adatlap-kitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén, kitölti, majd a kitöltött digitális dokumentumot kinyomtatja, borítékba dugja és elküldi egy győri címre, illetve a kiválasztott iskolába. - írja a borsod24.com.
Ez a magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során. Tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy
A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM NÉHÁNY NER-CÉG TULAJDONOSÁNAK JÓLÉTÉT SZOLGÁLJA.
A DJP leismertebb arca maga az ötletgazda, Deutsch Tamás úgyis mint “a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos”. Deutsch levezényelte a kormány internetes konzultációját, javaslatokat tett netes-digitális témákban, majd a kormány 2015-ben meghirdette az úgynevezett Digitális Jólét Programot. Aminek a célja, szép PR-magyar nyelven az volt, hogy, idézem a honlapjukról, “Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen”.
A program egyik legfontosabb eredménye, hogy azonnal sarjadzott belőle egy rakás alprogram, amiket arról lehetett felismerni, hogy mindegyikben szerepelt a “digitális” szó. Olyanok, mint – mások mellett- Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES), Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS), és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS).
Az állammal remek feltételekkel szerződők listájának egyik legérdekesebb neve a korszerű, digitális államkapitalizmus egyik hazai arca, a startupkultúra hazai nagykövete, a pár éves fideszes kormányzati szereplése után világszabadalomként egy általa irányított kormányszervet – a Design Terminalt – privatizáló Böszörményi Nagy Gergely. Böszörményi két cége kapott tízmilliókat a DJP-ből. A viccesebbik összeg az a 24 millió forint, ami a BNG többségi irányítása alatt álló Design Terminal Nonprofit Kft. kapott egy olyan tanulmányért, ami arról szól, hogyan lehetne külföldi startup cégeket csábítani Magyarországra. Ha valamire szüksége van az országnak, akkor az néhány, még csak nem is magyarok tulajdonában lévő, tipikusan kevés alkalmazottat foglalkoztató és nyereséget nem termelő, de nagy tőkebefektetést igénylő vállalkozás.
