Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott a határainkon belül és azon kívül is, de az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járvány elleni védekezés sikerét - jelentette ki Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerdán a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslat vitájában az Országgyűlésben.

Államtitkár: példátlan, összehangolt politikai kampány zajlott a veszélyhelyzeti intézkedésekkel szemben

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára expozéját azzal kezdte: Magyarország és magyar emberek rendkívül nehéz időszakon vannak túl, a koronavírus-járvány elleni küzdelem mindenkitől áldozatokat követelt, de sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket, és a járvány esetleges további hullámainak fogadására felkészítették az egészségügyet. Hangsúlyozta: Magyarország az időben tett intézkedésekkel hatékonyan tudott védekezni a járvánnyal szemben, a betegszámhoz képest jóval korábban hozta meg a szigorító lépéseket, mint más európai államok.
Emlékeztetett: a kormány március 11-én hirdetett különleges jogrendi állapotot és március 30-án kérte a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűléstől. Hozzátette: az első pillanattól fogva egyértelművé tették, hogy az Országgyűlés bármikor dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításához adott hozzájárulást visszavonja. Megjegyezte: kétségtelen, hogy ez a jog nem egy-egy ellenzéki törpefrakciót illet meg, hanem az Országgyűlés többségét.
Megerősítette: a felhatalmazás végét azért sem lehetett meghatározni, mert ha az Országgyűlés a megbetegedések tömegessé válása miatt határozatképtelenné vált volna, akkor felhatalmazás meghosszabbítására a határidő lejártát követően jogszerűen nem kerülhetett volna sor, és éppen a járvány tetőfokán kerültünk volna jogrenden kívüli, kaotikus állapotba.
Hangsúlyozta: a nemzeti egység megteremtéséhez az ellenzék nem járult hozzá, hanem diktatúra kiépítésével vádolták a kormányt, "álhírekkel bombázták" a nemzetközi fórumokat, például azzal, hogy nem ülésezik a parlament.
Úgy értékelt: Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott a határainkon belül és azon kívül is, de az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járvány elleni védekezés sikerét.
Hozzátette: történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában alaptalanul kérdőjelezték meg ezeket az intézkedéseket. Megjegyezte: a járvány elleni védekezést övező két hónapos rágalomhadjárat legfőbb mondanivalója az volt, hogy a rendeleti kormányzással Magyarország végleg diktatúrává vált. "De milyen diktatúra az, amely két hónap után önként mond le jogköreiről? Semmilyen. A józan ész és a formális logika is ezt diktálja" - fogalmazott.
Úgy vélte: mindegy mit tesz a kormány, az ellenzék ugyanazokat a vádakat fogalmazza meg 10 éve, és ezt most sem lesz másként, nem számít, hogy a mindennek az ellenkezője történik, mint ami vádként elhangzott.
Kiemelte: a magyar parlamenterizmus és demokrácia 30 évvel a rendszerváltoztatás után kiállta a próbát, miközben a járványügyi védekezés terén is jól teljesített. Az államtitkár megköszönte a nemzeti összefogásban résztvevők munkáját, ugyanakkor higgadtságot és józan belátást kért azoktól a képviselőktől, akik eddig nem támogatták a kormány munkáját.
Beszámolt arról, hogy a kormány a különleges jogrend ideje alatt mintegy 140 kormányrendeletet fogadott el, aminek háromnegyedét nem tudták volna meghozni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény adta felhatalmazás nélkül. Ide sorolta többek között a gazdaságvédelmi akcióterv több intézkedését, így a hitelfizetési moratórium bevezetését, a gyermekgondozási támogatások meghosszabbítását, közteher-kedvezményeket, valamint az ingyenes parkolás bevezetését, az okmányok érvényességének meghosszabbítását, és a felsőoktatással, illetve a közoktatással kapcsolatos döntéseket.
Elmondta: jelen javaslat hatályon kívül helyezi a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt, ugyanakkor a jogbiztonság és járványügyi védekezés peremfeltételeinek biztosítása érdekében számos tárgykörben törvényi szintre emeli a korábban rendeletben meghozott intézkedéseket.

Fidesz: a kormány gyorsan, határozottan cselekedett

Bajkai István (Fidesz) hangsúlyozta: a kormány gyorsan, időben és határozottan cselekedve döntött a veszélyhelyzet kihirdetéséről, miután a járvány terjedése elleni küzdelem példátlan kihívás elé állította a világot és Magyarországot.
Úgy vélte, szigorú intézkedéseket hoztak időben, így azon kevés országok közé tartozik Magyarország, ahol a tömeges megbetegedések időszaka nem következett be, a járvány terjedését kontroll alatt tartották. A védekezés első szakaszán túl vagyunk, de a készültséget fenn kell tartani - mutatott rá. Hozzátette: köszönet illet mindenkit, aki részt vett a védekezésben, és a magyarok jól vizsgáztak, megmutatták, hogy a bajban össze tudnak fogni.
Közölte: a baloldali ellenzék szerint a jogállam halálát jelentette a felhatalmazási törvény, a kormány szemére vetette, hogy nem határozott időtartamra szól a felhatalmazás, holott a járvány kimenetelét képtelen volt bárki előre megjósolni. A balliberális pártokra egyáltalán nem számíthattak - tette hozzá.
A képviselő kiemelte: a járvány megmutatta, mi a különbség a balliberálisok és a kormány válságkezelése között.
Megjegyezte: hasonló körülmények között minden államnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgárai védelmében. (MTI)