Pataky Attila azon kevés szerencsés magyar előadók egyike, aki hosszú évtizedek óta tele van munkával, zenekara, az Edda is egész évben koncertezik, ami bőven hoz annyi bevételt a konyhára, hogy ne legyenek megélhetési gondjaik.

– Miért nincs méltányosság? Mi, zenészek szórakoztatunk, a közhangulat fontos része va­gyunk, boldogságot adunk az embereknek, nem elveszünk tőlük. Nálunk miért nincs mondjuk életjáradék, mint a sportolóknál? – vetette fel nemrégiben megjelent Edda – Mi vagyunk a rock című életrajzi könyve hasábjain (szerző: Karizs Tamás). Lapunknak azt is elmondta, hogy valójában nem is saját érdekében fakadt ki, hanem megkeseredetten nyomorgó, nagy nevű művészkollégáiért.

– Én aránylag megvagyok, és meg is leszek, mert a teremtő Isten és az őrzőim segítenek. Meggyőződésem, hogy nagyon fontos részei vagyunk a kultú­rának, hiszen a dalaink nem egy napra szólnak, hanem évekre, évtizedekre, és nem egy nemzedékre, hanem nemzedékeken átívelően hatnak. Talán megérdemelnénk mi is a gondoskodást, mint az olimpiai bajnokok vagy a színészek – érvelt szenvedélyesen Pataky, de megsúgta: nincsenek illúziói a zenészjáradék megvalósulását illetően.

– Fel sem merült bennem az az ab­szurd gondolat, hogy ez a mai, káoszba tartó világ pont ebben lesz majd igazságos. De nem vagyok az a feladós típus, hiszek és remélek. És így kívánok boldog új esztendőt mindenkinek és a Bors kedves olvasóinak is! – üzente az énekes.

Honatyáknál pattog a labda

A Bors tavaly év elején Pataky felvetéséhez hasonló kezdeményezéssel kampányolt a parlament kulturális bizottságánál. Azzal a javaslattal fordultunk a döntéshozókhoz, hogy azoknak a kiváló muzsikusoknak, akik a könnyű műfajban maradandót alkottak, hozzák létre a Nemzet Zenésze címet. Bár a politikusok pártolták a Bors ötletét, azóta sem született döntés az ügyben.

borsonline.hu