Egyre több közgazdász gondolja úgy, hogy a hagyományos üzleti modelleknek befellegzett, és hogy nincs messze az idő, hogy a jelenlegi - halmozásra alapuló - életviteli és kereskedelmi modelljeink becsődöljenek. Így gondolja Serge Latouche is, aki kidolgozta a növekedés nélküli gazdaság elméletét. 

Latouche közgazdász és filozófus, növekedéstagadó, a Paris-sud Egyetem nyugalmazott professzora, az észak-déli gazdasági és kulturális kapcsolatok szakértője, a Nemnövekedés (Décroissance)mozgalom egyik alapító tagja. A nemnövekedés diszkrét bája című kötete nemrég jelent meg magyarul. A szakértővel az Origo készített interjút. 

Latouche szerint a növekedés megáll, mivel a fosszilis üzemanyag kifogyóban van, ezzel összefüggésben kevesebb lesz a nagy távolságokra utazás, az áruk szállítása meg jelentősen megdrágul, a gazdaság és a társadalom is valószínűleg sokkal lokálisabbá fog válni. Ez nem jelenti, hogy a rendszer primitívebb lenne, sokkal inkább arról van szó, hogy átalakulnak a fogyasztói trendek, nem a modernség, hanem a termék hasznossága és tartóssága fog a legfontosabb szempont lenni. 

Nem gondolnánk, hogy egy ilyen rendszerben jóval több lesz a foglalkoztatottság, hiszen így a nagy, nemzetközi cégek visszaszorulnának, holott Latouche szerint ez a helyzet, ugyanis szerinte föl kell ismerni azt, hogy a jelenlegi trend, azaz, hogy kevesen dolgoznak, ők viszont nagyon sokat, nem vezet megfelelő eredményekre. A munkát meg kellene osztani, hogy sokan dolgozzanak, de több szabad idejük maradjon, így értékesebb életet élhessenek. 

A kapitalizmus alternatívája ebben a képletben az úgynevezett „ökoszocializmus”, amelynek lényege, hogy ne hagyja, hogy a természeti erőforrásokat termékekké alakítsuk, miközben tönkretesszük a környezetet. „Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet. Hiába adunk el környezetkímélő autókat, ha abból is egyre többet adunk el, az ugyanúgy növelni fogja a rombolást” - mondja Latouche arról, hogy miért nem lehet a kapitalizmussal összeegyeztetni a modelljét. 

A francia közgazdász a monetáris struktúra átalakulását vizionálja úgy, hogy átalakuljon az egész bankrendszer regionálissá és kooperatívvá. Szerinte a fogyasztói társadalom rákfenéje a reklám, a hitelezés és a termékek rövid élettartama, ezeken kell fokozatosan változtatni, különböző módon szabályozni, például úgy, hogy a cégek kötelezve legyenek ezekben az információátadásra, illetve ne költhessék csak maximum vagyonuk egy százalékát reklámokra. 

Latouche szerint a „nemnövekvő gazdaság” bevezetődése nem egyik napról a másikra fog történni, ahogyan a jelenlegi rendszer sem így fog összeomlani, de az összeomlás elkezdődésének már jól látható jelei vannak. Az olyan jelentések, mint a Római Klub harmadik jelentése, a Pentagon jelentései vagy a Bilderberg-csoport már adtak előrejelzést a globális problémák kumulálódásának lehetséges időpontjáról, amit nagyjából 2030 és 2070 közé tesznek. 

„A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert. Tehát mindenképpen eljutunk valamiféle nemnövekedéshez, a kérdés az, hogy tudatosan és békés úton felkészülünk-e erre, vagy kaotikusan, beláthatatlan következményekkel érünk el odáig” - mondja Latouche.

think.transindex.ro