A hazugságok tudományos tálalásban? A lelki egészség világnapján is? (2018).
"Az az idő, amikor a pszichiáterek úgy gondolták, hogy képesek meggyógyítani a mentális betegeket, elmúlt. A jövőben a mentális betegeknek meg kell tanulniuk együtt élni a betegségükkel."
Forrás: pxhere.com
Igazán káros az orvostudomány számára is az ilyen, nem hiszem, hogy politikai, ideológiai indíttatású szemlélet, de végtelenül félrevezető és hamis. Meg kell mondani a közvélemény védelme érdekében, hogy az ehhez hasonló felfogás nem méltó a figyelemre.
Különösen sérelmezem, hogy egy nemzetközi „világnap” alkalmából hánytak össze ennyi abszurd, a szakmától is igen, már majdnem tisztességtelenül ható értelmezését a mentális betegségek okainak és a gyógyítás lehetőségének!
Vitális kimerültség állapota.
Társadalmi, politikai, környezeti és szellemi szemét, szennyezés: az egyén, az ember lassú „kivégzése”.
A WHO előrejelzése szerint a halálokok között a depresszió megelőzi a daganatos megbetegedések okozta halálozást!
Az anómia azt a meggyőződést jelenti, hogy egy adott társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni, a céltalanság és irányvesztés érzése. Olyan helyzetekre utal, amikor a társadalmi normák elvesztik befolyásukat az emberek viselkedésére.
A többség kedvéért, érthetőbben:
az anómia a környezet lélektani és szellemi szennye az egyén egészségi állapotában és társadalmi közérzetében.
A magyar helyzet elemzése előtt tanulságos svéd-litván kutatás eredményeit tekintsük át, az un LiViCordia study-t. A 70-es években a litván férfiak szív-érrendszeri halálozási mutatói nem voltak rosszabbak a svédeknél, ma a középkorú litván férfiak szív-érrendszeri halálozása négyszer magasabb a svédeknél.
A vizsgálatban Linköping és Vilnius középkorú férfi lakosságában végeztek reprezentatív mintán igen alapos orvosi, pszichológiai vizsgálatot.
Az tapasztalták, hogy a szív-érrendszeri betegségek hagyományos rizikófaktorai nem mutatnak rosszabb jellemzőket Vilniusban, nem dohányoznak többen, a svéd férfiak szérum koleszterin szintje magasabb volt.
Igen szignifikáns különbséget találtak azonban pszichológiai jellemzők mentén, a vilniusi férfiak lényegesen depressziósabbak, sokkal inkább érzik úgy, hogy nehéz helyzetben nem számíthatnak mások segítségére, és sokkal inkább jellemzi őket a krónikus stressz állapot, az un. Vitális kimerültség állapota. Ezt élettani reakcióminták segítségével is vizsgálták, újszerű helyzetben a vilniusi férfiak szinte nem reagáltak, állandóan túlfeszített állapotban élnek, ami abban nyilvánult meg, hogy nyugalmi kortizol szintjük magasabb, viszont stressz helyzetekre kevésbé reagáltak kortizolszint emelkedéssel, mint a svéd férfiak. (Kristenson, 2002)
A magyar népesség körében végzett vizsgálataink eredményei szerint az alacsonyabb iskolázottság nem önmagában, hanem elsősorban a krónikus stressz lelkiállapota, a depressziós tünet együttes közvetítésével eredményez magasabb megbetegedési arányokat.
Tehát nem önmagában az alacsonyabb végzettség, hanem a viszonylagos lemaradás szubjektív átélése a leglényegesebb egészségügyi veszélyeztető tényező.
Ha valaki iskolázatlanabb, de nem depressziós, akkor nem is betegebb, mint ezt számos bölcs falusi öregember példáján láthatjuk.
Az etológiából (K.Lorenz) jól ismert jelenség, hogy a dominancia sorrendben való lemaradás a hím állatok számára rendkívül fontos egészségi kockázati tényező és humán vizsgálatok is hasonló eredményeket mutatnak.
Ez a jelenség az átalakuló társadalmakban az aktív korú férfiak veszélyeztetettségében jelentős tényező.
(Magyarországon, évente 25 ezer ember hal meg aktív életkorban, többségében férfiak).
Míg 1970-ben szinte azonosan alacsony életszínvonalon élt a magyar lakosság nagy része, a nyolcvanas évek végére a társadalom iskolázottabb hányada, jobb megbirkózási képességeinek köszönhetően, többségében jobb szociális-gazdasági helyzetet ért el, egy vagy több gépkocsit, saját tulajdont, lényegesen magasabb jövedelmet szerzett. Azaz a társadalmon belüli viszonylagos különbségek emelkedtek jelentősen és felborult a korábbi viszonylag stabil dominancia sorrend.
Önrontó kör kialakulását feltételezhetjük a viszonylag rosszabb szociális-gazdasági helyzet és a depressziós tünet együttes között, ami együttesen jelentős oki szerepet játszik a magasabb morbiditási (megbetegedési) és halálozási arányok hátterében.
Szellemi és érzelmi szennyezés: az anómia!(Az anómia vagy az „anomális” jelenségek elmélete szintén A. Comte munkásságához fűződik, aki a szociológia tudományát az orvostudomány részeként határozta meg).
Andorka Rudolf (1996) élete utolsó éveiben szinte minden írásában az anómia, értékvesztés, céltalanság jelentőségét hangsúlyozta a magyar népesség testi-lelki bajainak hátterében.
Saját, országos reprezentatív vizsgálatainak során az anómiát ilyen állításokkal vizsgáltuk:
„Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már miben higgyen”, „Azt ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni”, „Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban”.
Az anómia tehát azt jelenti, hogy egy adott társadalomban csak a szabályok és törvények megszegésével lehet eredményeket elérni, a céltalanság és irányvesztés érzése. Olyan helyzetekre utal, amikor a társadalmi normák elvesztik befolyásukat az emberek viselkedésére.
Források.
